Százezrek dolgoznak rajta

2022.06.07. 10:09

Peking meghódítaná a világűrt

Peking jelenleg az űrállomását fejleszti, de hamarosan már a Holdon bányászna lítiumot, 2045-re pedig vezető űrhatalommá lépne elő. Dollármilliárdokat fektet projektjeibe.

Sikeresen megérkezett a Sencsou–14 háromfős személyzete a hat hónapos küldetésére a kínai Tiangong űrállomásra vasárnap, és ezzel folytatódik a létesítmény fejlesztése.

Július végén ugyanis élettani, ökológiai, biológiai és változó gravitációs kutatásokra alkalmas modullal, míg októberben mikrogravitációs kutatásokra és szervesanyag-kísérletekre alkalmas laborral egészül ki a Tiangong. A legénység decemberig marad az űrállomáson, ahol a Sencsou–15 váltja őket. Kína eddig összesen 14 asztronautát küldött az űrbe – amely eltörpül az Egyesült Államok 340 és Oroszország (Szovjetunió) 130 űrhajósa mellett.

Kína komoly fejlesztéseket tervez az űrkutatás terén, jövőre várhatóan a Hszuntian-űrtávcsőt is telepítik a Tiangong űrállomás közelébe, amely az amerikai Hubble-űrteleszkóp látómezejének 350-szeresével rendelkezhet majd. Peking prioritássá tette az űrállomását, ugyanis reményei szerint az válthatja fel a 2031-ben leállításra szánt Nemzetközi Űrállomást (ISS). Az ISS-ből egyébként 2011-ben kizárták Kínát, ugyanis az amerikai törvények tiltják, hogy az amerikai űrügynökség (NASA) adatokat osszon meg Pekinggel.

A kínai tervek szerint míg az idén az űrállomásuk fejlesztése zajlik, addig 2025-re már aszteroidamintákat gyűjtenének be.

2030-ra a Marsra és a Jupiterre küldenének mintagyűjtő robotokat, illetve ugyanebben az évben küldenének asztronautákat a Holdra is.

A tervek szerint 2035-re fejlesztenék ki a SpaceX-éhez hasonló hordozórakétát, amely vissza tud térni a földfelszínre. 2040-re atommeghajtású űrsiklót készítenének és 2045-re vezető űrhatalommá lépnének elő.

A tervek elérése érdekében Peking dollármilliárdokat fektet projektjeibe. A Hszinhua kínai állami hírügynökség szerint

a kínai űrprogramon több mint háromszázezren dolgoznak, tizennyolcszor többen, mint a NASA-nál.

A fejlesztéseket pedig 2016 óta magánbefektetők is támogatják, innen évente mintegy 1,5 milliárd dollár érkezik. Mindezek ellenére az űrkutatásra specializálódott Euroconsult kutatócég adatai szerint 2021-ben az Egyesült Államok csaknem 55 milliárd dollárt fektetett az űrkutatásba, míg Kína tízmilliárdot. A sorban következő Japán és Franciaország négy-négymilliárdot, míg az Európai Unió közösségi szinten 2,6 milliárd dollárt.

Lucinda King, a Portsmouth Egyetem űrkutatással foglalkozó munkatársa szerint Kína az űr minden területén előrelép, amelyre minden politikai akarat és erőforrás is a rendelkezésére áll. A fejlesztések kiterjednek a műholdas telekommunikációs technológiára, a légiforgalom-irányításra, a navigációra, az időjárás-előrejelzésre és -befolyásolásra is, de jelentős szerepet játszik mindezek mellett a katonai célú felhasználás is, amely a rivális hatalmakkal szembeni kémkedést és a nagy hatótávolságú rakéták irányítását segítheti.

Ebben Peking számára a legnagyobb ellenfél a Washingtonnal szorosan együttműködő amerikai SpaceX magáncég, amely legutóbb például egy 150 millió dolláros állami szerződést is elnyert.

A SpaceX-nek mintegy 2400 alacsonyan keringő műholdja van, amelyeket nemrég Ukrajna felett vetett be, így biztosítva internetet a háború sújtotta lakosságnak. A Starlink műholdrendszer a gyors, olcsó és könnyű kommunikáció mellett drónok, rakéták és vadászrepülők navigációjában is meghatározó jelentőségű. Peking az amerikai rendszerhez hasonló, saját műholdrendszer kiépítésébe kezdett, StarNet néven.

A Hold-misszióval kapcsolatban Pekinget a ritkaföldfémek, mint a lítium – amely az akkumulátorgyártás egyik fő terméke – felszíni kitermelése foglalkoztathatja. Versenytárs itt is akad, már a NASA is bejelentette (az Európai Űrügynökséggel együtt dolgozva), hogy 2025 után visszatér a Holdra. A két rivális mellett India, Japán, Dél-Korea, Oroszország és az Egyesült Arab Emírségek is saját Hold-missziót tervez – írja a Magyar Nemzet.

Borítóképünkön 2022. június 5-én rögzített képernyőképen három kínai űrhajós, Csen Dong (k), Liu Jang (j) és Cai Hszüze tiszteleg az űrállomás központi moduljában. (Fotó: Xinhua/AFP)

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában