A vírus még sokáig velünk marad: ezek a kütyük segítenek

Mostanáig az a szlogen járta, hogy a csúcstechnológia kapcsolatban tartja, közelebb hozza egymáshoz az embereket: ma viszont gőzerővel azon dolgoznak, hogy minél távolabb tartsanak bennünket egymástól.

A nyakunkon hordható eszköz

zümmögve figyelmeztet, ha túl közel állunk egy munkatárshoz – vagy bárkihez.

Az iroda sarkában lévő doboz folyamatosan figyelemmel kíséri a jelenlévők légzési sebességét, figyelve a Covid-19 jellegzetes légszomjának jeleit. Munka után pedig a mobil kapcsolódik egy „virtuális sorban állásra”, s szabad (magyarul: megfelelően távoli tartózkodást lehetővé tevő időpontot) foglal le egy múzeum, vagy éppen a helyi kocsma meglátogatására.

Mindez nem sci-fi agyszülemény: mától tesztüzemben működik az angliai munkahelyeken dolgozók nyakába akasztandó kütyü a Bump nevű készülék – írja a Sifted.

A Bump akkor figyelmeztet, ha 2 méternél közelebb kerülnek emberek egymáshoz.

Ez az egyik technológia, amely úgy segítheti a vállalatokat működésük újraindításában, hogy közben gondoskodik arról, az alkalmazottaik biztonságban maradjanak.

A gyárak, az élelmiszeripar, a logisztika, a kiskereskedelem és az építőipar jelentős érdeklődést mutat a Bump iránt – mondja Brian Palmer, a készüléket gyártó robotikai vállalat, a Tharsus vezérigazgatója. Két iskola is teszteli a rendszert.

A Bump hasonlít egy tengeralattjáró szonárra, csak éppen az embereket jelzi, hogy pontosan hol vannak. A rendszer rádiófrekvenciás, a Bluetoothnál sokkal pontosabb jeleket használ a helymeghatározásra. Ha túl közel kerülünk valakihez, egyre intenzívebben figyelmeztet, s így nem tesszük ki magunkat veszélynek.

Egyszerűen arról van szó, hogy

legtöbben nem érzékeljük, mennyi is az a legalább kétméteres távolság, valamint hajlamosak vagyunk akaratlanul is közelebb kerülni.

Két méter több, mint gondolnánk, nem vesszükk észre – mondja Palmer.

A kütyü nem olcsó: darabonként 100 fontba kerül, de amelyik cég üzemelni akar, s mégis biztonságban kívánja tudni az alkalmazottait, annak érdemes lesz megvennie. A béta tesztek eredményesek voltak, a Tharsus szerint június közepére tízezerszámban kiszállíthatók a készülékek.

Ez a kütyü viszont számol minden levegővételt

Az emberek megfigyelése a járvány jeleire tartósan a mindennapi rutin részévé válik.

Sok ázsiai városban mérik az irodákba és a nyilvános helyekre érkezők hőmérsékletét. Ami nem elég, mert a fertőzöttek közül sokaknak nem lázasak.

Az Iceni Labs brit cég kereskedelmi igazgatója, Alexander Giles pontosabb módszert ismer a betegség észlelésére.

Szokatlan technológiájukat eredetileg a Brit Védelmi Minisztérium számára fejlesztették ki.

Az Iceni készüléke ultra-szélessávú radart használ az emberi jelenlét észlelésére – például akkor, ha azt akarják tudni, hogy hány ellenséges katona rejtőzik egy harci zónában a fal mögött. A technika a levegővételt figyeli (az emberek mintegy 12-16 lélegzetet vesznek percenként, míg például a kutyák körülbelül 15-60-at).

Még a Covid-19 válság előtt megvizsgálták a technológia alkalmazásának lehetőségeit orvosi és katonai célokra. Már befejezték a 12 hónapos klinikai vizsgálatot egy alvási apnoe klinikán, s a monitoruk igazoltan képes percenként negyed lélegzet pontossággal a légzésbeli különbségeket nyomon követni.

Lehetővé teszi a Covid-19 esetekre jellemző hirtelen légszomj észlelését.

Kezdetben olyan kórházakban fogják használni, ahol jelenleg nincs mód a légzés sebességének pontos mérésére. Gépekkel ugyanis már mérhetik a betegek pulzusát, hőmérsékletét és vérnyomását, de Giles szerint az intenzív osztályokon kívül a légzési frekvencia mérése jelenleg csak úgy megy, hogy valaki figyeli és számolja.

A készülék falra vagy ágy alá helyezhető eszköz, amely nem érintkezik a beteggel. Azonnal jelzi, ha a megfigyelt személy légzése hirtelen romlik.

A kórházi felhasználáson kívül a légzésmonitorokat – darabját mintegy 2000 fontért – irodáknak, repülőtereknek adják el kiegészítő berendezésként a hőmérsékleti érzékelők mellé.

„Várhatóan lesz még egy nagy visszaesés a járvány elleni küzdelemben az év vége előtt, mikor sokan meg fognak betegedni. Nincs jobb megoldás, mint hogy két-három évig monitorozzuk az embereket”- mondja Alexander Giles.

És akkor álljunk virtuális sorba

Egyes vidámparkok látogatói számára ismert a cikk elején említett virtuális sorban állás: a Legolandhoz hasonló helyeken így teszik lehetővé a „gyors áthaladást”, kiküszöbölve, hogy hosszú sorokban kelljen állni.

Sok vállalkozás keres olyan technikai megoldást, amivel biztonságosan megoldható az intézmény újranyitása, hogy miként is kezeljék a feltorlódó sorokat, ha egyszerre csak néhány embert engedhetnek be.

Az Accesso részvényei 2018 végétől meglehetősen gyengélkedtek, nem ment jól a cégnek, de a járvány lendületet adott nekik.

Noha hagyományos piacaikat elvesztették, mert a szórakoztató parkok és látványosságok bezártak,

a virtuális sorban állás megoldása sokakat kezdett érdekelni.

Olyan iparágakból kerestek meg bennünket – mondja Steve Brown vezérigazgató –, amelyekre sohasem gondoltunk volna.

Brown azt reméli, hogy a járvány végleges felszámolása után is menni fog az üzletük. „Ha az ügyfelek megszokják a kényelmet, azt a jövőben is el fogják várni.”

Borítóképünk illusztráció