Bajuszkirályt választottak Félegyházán

Délelőtt még szakadt az eső Kiskunfélegyházán, de szerencsére a kifent bajuszosok és szőrszobrászok nem áztak el. Délutáni felvonulásukra jó idő kerekedett, így nézelődőből sem volt hiány. Az ország-világból érkezett szőr- és bőrbajuszú vendégsereget Csányi József polgármester, Szilágyi Péter és Gulyás László szőr-program szervező köszöntötte. A szervezők a hagyománytisztelő bajuszviselet népszerűsítésével a megtépázott magyar önbecsülés és az egészséges nemzeti büszkeség helyreállítását szeretnék segíteni. Gulyás László szerint, nem csak szőr a magyar bajusz! Mint mondta, a magyar ember évszázadok óta bajuszos. A magyart bajuszos népként tartotta nyilván a nemzetközi köztudat is.

Herman Ottó, néprajzkutató a bajusz történetét felvázolva említette, hogy a magyarság a bajuszából éppen olyan kultuszt csinált, mint a török a szakállából, és századunk fordulóján különféle foglalkozási körökre és hazai nemzetiségekre is utaló 26 bajuszformát sikerült megkülönböztetnie. Az elmúlt évtizedekben azonban elfelejtették, hogy a magyar férfihoz hozzá tartozik a bajusz. Ha egy magyar férfi bajuszos lesz ifjú korában, azt elkíséri öreg koráig. Sőt, a bajusz a korral együtt növekszik. A fesztivál főszervezője úgy látja, kifordult magából a világ, amikor a férfiak azt gondolják, hogy nem kell rájuk semmilyen testszőr. Vagy azt, hogy bajusszal nem lehet csókolózni. Egészen biztos, hogy lehet! – hangsúlyozta, hisz a mondás úgy tartja: a csók bajusz nélkül puszta csámcsogás. Gulyás László szerint a bajusz a férfiasság egyik kifejezője, minden férfinak saját jellegzetessége, ami karaktert, jellemet ad az arcnak.

A bajuszversenyen több kategóriában – bajusz-szakáll, kifent, természetes, és magyar bajusz – is elindulhattak a versenyzők. A zsűrinek nem volt könnyű objektív döntést hoznia szubjektív kérdésben. Hosszas mérlegelés után végül Szentpétery Istvánt választották bajuszkirálynak.