Agyérműtét új eljárással

A koponya felnyitása nélkül, katéterezéssel is műthetőek az agyi értágulásos betegek. Kecskeméten ilyen műtétet még nem végeztek, kedden viszont így operáltak meg egy harmincas éveiben járó nőt. A beavatkozást dr. Lázár István, a miskolci Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház radiológus főorvosa, osztályvezetője mutatta meg a kecskeméti intézmény invazív kardiológia részlegén. Ő az egyik legnagyobb szaktekintély hazánkban az intervenciós radiológia terén, már közel 800 alkalommal szüntetett meg agyértágulást katéteres módszerrel. Hasonló műtétekre 10-11 magyar orvos rendelkezik még képesítéssel.

– Agyi rendellenességeket, értágulatokat lehet ezzel a beavatkozással kezelni. Ezek az aneurizmák veleszületett betegség következményei, vagy az élet folyamán alakulnak ki. Jó esetben sikerül véletlenül felfedezni, amikor a beteg a tünetek – fejfájás, szédülés – miatt időben elmegy kórházba. De ez sajnos csak a páciensek negyede, a nagyobb rész már agyvérzéssel, életveszélyes állapotban kerül a műtőbe – mondta el Lázár István.

Az aneurizma vagy értágulat egy zsákhoz hasonlít, ahol az érfal a kötőszövet gyengesége miatt megrepedhet. A katétert akár a combverőéren, akár a karból is fel lehet vezetni egészen az agyba, ez attól függ, hogy a beteg számára melyik a legpraktikusabb, legkisebb kockázattal járó beavatkozás. Az csak másodlagos szempont, hogy másnap már hazamehessen, vagy ne kelljen sokáig feküdnie. A műtétet általában altatásban végzik, az nagyon ritka, amikor a beteg ébren van (bár a keddi éppen ilyen eset volt). Az eljáráshoz röntgenátvilágítás is szükséges.

– A beavatkozással nem a tágulatot szüntetjük meg, hanem a benne való vérkeringést. Mondhatnám, nem a zsákon lévő lyukat foltozzuk be, hanem a zsákot töltjük ki. Mégpedig hajszálvékony platina mikrospirálokkal, ezeket „gombolyítjuk bele” a tágulatba. Egy húsz milliméteres zsákhoz például két méter hosszú mikrospirált használunk fel. A szálak között a vér megalvad, és nem kering tovább, itt már nem fog megrepedni az ér fala – részletezte dr. Lázár István. A miskolci főorvos keddi műtétje egy óráig tartott, komplikált esetben viszont akár 2-3 órás is lehet. Nem olcsó: csak az eszközigénye átlagosan 1,5 millió forint. Az egészségbiztosítási pénztár egyelőre Kecskeméten nem finanszírozná az ilyen műtéteket.

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Az agyértágulat katéteres kezelését dr. Lázár István, a miskolci megyei kórház radiológus főorvosa mutatta be a kecskeméti invazív kardiológia munkatársainak
[/caption]

– Sajnos agyértágulat megrepedésekor minden hatodik beteg életét veszti a helyszínen. A maradék öthatodnál, évente több mint 500 főnél van szükség erre a beavatkozásra. Nemcsak időseknél, kezeltem már több 14-16 éves gyermeket is. Náluk hihetetlenül fontos, hogy csak minimális traumával járjon a műtét, lehetőleg ne kelljen feltárni a koponyát, a probléma forrását kezeljük. Előnye a katéteres módszernek, hogy kisebb szövődményrátával lehet ugyanazt az eredményt elérni, mint a koponya megnyitásával, és a beteg felépülése is gyorsabb – hangsúlyozta dr. Lázár István.

Már tanulja a módszert egy kecskeméti neurológus
A miskolci főorvos a kecskeméti invazív kardiológia vezetőjével, dr. Ruzsa Zoltánnal való barátsága okán „vendégeskedett” Kecskeméten. De a szakmai együttműködés tovább folytatódik, a kecskeméti megyei  kórház egyik neurológus orvosa például a borsodi intézményben tanulja majd a katéteres műtéti eljárást.
– Egy agyvérzéses betegnek nagyon nem mindegy, hogy helyben vagy csak 150-200 kilométerrel messzebb lehet megműteni, ráadásul ezek a betegek sokszor nem is szállíthatóak. Ezért jó, ha az országban minél több helyen el tudják végezni ezt a fajta operációt. Itt Kecskeméten van hozzá képzett szakembergárda, gép, műszer, már csak egy kis rutin kell – mondta Lázár István.