BAON

A szegedi Metall Üzletház tulajdonosának pályafutását nagyban meghatározta édesapja intelme: először legyen a kezedben szakma, utána megvalósíthatod az álmaidat. Dr. Varga Antal először villanyszerelő-szakmát tanult, majd a kor lehetőségét kihasználva az akkori NDK-ba, Drezdába ment, ez döntő hatással volt a karrierjére. Értékrendjének alapjává vált a rend és a pontosság, ugyanakkor egy másik kultúrát – olyat, ahol a tanulásnak becsülete van – megismerve, a világra és az új iránt nyitottan tért haza. Technikus lett, majd jogi diplomát szerzett, és jogi előadóként a szegedi Domusnál helyezkedett el.

A számára zárt világot hátrahagyva 1994-ben, egy barátjával határozta el a cégalapítást, a gyökerekhez visszanyúlva villamossági termékeket forgalmazó üzlet megnyitását. Mivel társa az utolsó pillanatban visszalépett, főként a családi kölcsönökre alapozva kezdett álmai megvalósításához, az önálló családi vállalkozás felépítéséhez – amelyből a víz-gáz szereléshez és épületgépészethez szükséges anyagok, valamint szénacélok kereskedelmével foglalkozó mai Metall Üzletház kinőtt.

A cikk a hirdetés után folytatódik

A cég tavaly egymilliárdos forgalmat ért el, de különösen az épületgépészet területén bekövetkező drámai válságot megérezve nem kerülhette el a leépítést: a korábbi 38 fős létszám 30-ra csökkent. Varga Antal ezt azért élte meg nehezen, mert a vállalkozásban az önálló részlegek munkatársai szinte családi közösséget alkotva, egymást segítve alakították ki a lehető leghatékonyabb munkamegosztást. Mindig olyan, iskolázott, más szakmában esetleg már tapasztalatot szerzett – ahogy mondja, „szakmában szűz” – munkatársakat keres maga mellé, akik még nem fertőződtek meg a kereskedelemben gyakran tapasztalható, a vevőt szükséges rossznak tekintő szemlélettel. Innen ered, hogy a feladatok többségét már delegálja a meghatározott mértékben önálló döntési jogkörű munkatársaknak. A legfontosabb ügyekben azonban ma is egy személyben dönt, mert szavai szerint nemhogy a növekedés, de még a visszafejlesztés is komoly költségekkel jár.

Generációváltás. „Tudtam, hogy a céget egyszer valamelyik gyermekem viszi tovább, de egyikőjüket sem akartam erre presszionálni. Ezért is örülök, hogy a fiam magától döntött úgy, a családi vállalkozást választja” – magyarázza Varga Antal, aki, mivel úgy érezte, hogy a generációváltás nem is oly sokára elkerülhetetlenné válik, egy coachképzést is elvégezve tudományos alapon foglalkozott a témával. A váltást azért is szorgalmazza, mert újabb üzleti kihívásokra vágyik, mondván: számára már nem nyújt igazi élvezetet, ha azt a kerékpárt hajtja, amelyik magától is megy. Ezért is vállalta fel például a helyi cégeket támogató Progress Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriumi elnökségét. „Igaz, a fiam már apró gyerekként is bejárt az üzletbe nézelődni, majd segíteni, és a lányom is magától szorgoskodott az iskolai szünetekben, de a család mind a négy – a cégben tulajdonrészes – tagja a maga útját járja – fejti ki az üzletember. – A feleségem önálló ügyvédi irodát tart fenn, mellette képviseli a vállalkozás jogi ügyeit. A lányom Franciaországban járt egyetemre, és amióta hazatért, Budapesten, a marketing területén tevékenykedik. A fiam szakácsnak és cukrásznak tanult. Kevés szabadidejében így is gyakran segített az üzletben. Ezért fogalmazódott meg bennünk: mi lenne, ha végül csak a családi vállalkozásnak szentelné az erejét?” Fia, Varga Zoltán átveszi a szót: „Szerettem a cukrászszakmát, de 2001-ben, 22 éves koromban eljött az a pillanat, amikor mérlegelnem kellett: mások gyarapodásáért vagy a család előbbre jutásáért akarok dolgozni. A két szakmám mellett így szereztem érettségit, majd a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán diplomát.”

Azonos értékrend. A cégalapító szerint fia azért volt nehezebb helyzetben másoknál, mert mindig többet kellett teljesítenie. A közös munka eredményeként az apa Zoltán fiatalos lendületéből profitált, a fiú pedig életszerű körülmények között lesett el szakmai fogásokat az apjától. Amikor például Varga Antal fél óra alatt döntött arról, hogy egy jó lehetőséget megragadva – a finanszírozó bankkal is konzultálva – megveszi a kecskeméti telephelyet, megtanulta, egy kis cégnél kulcsfontosságú a gyors döntési képesség. Az apa számára pedig sokat jelent, hogy olyan embert tudhat maga mellett, akivel azonos az értékrendje, s akiben maximálisan megbízik. Mindketten ügyvezetőként jegyzik a vállalkozást: az évek során így alakult ki a munkamegosztás, szükség esetén bármelyikük pótolni tudja a másikat. Sőt, időközben Varga Zoltán a szegedi és a kecskeméti telephely felügyelete mellett a régiek megtartásával egészen új ügyfélkört is kialakított. „A mi esetünkben valóban igaz, hogy a fiammal együtt növekedett a vállalat, amelyet később már neki kell a saját képére, a vevők, valamint a munkatársak megelégedésére formálnia” – zárja a szót Varga Antal.

Több családi vállalkozás történetét ismerheti meg a manager magazin most megjelent számában.

Tetszett a cikk? Ossza meg!

 iWiW 

 Facebook 

 Twitter