Megszólalt a néma tanú

– Az ezeréves magyar kereszténység néma tanúja a kalocsai székesegyház, ami Szent Istvántól, a tatárjáráson keresztül napjainkig megmaradt – köszöntötte a résztvevőket Asztrik 90. utódaként Bábel Balázs. A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érseke beszámolt a hetedik éve tartó felújításokról, melyek során Vörös Márta főépítész javaslatára fogtak hozzá a főszékesegyház hajójának vizsgálatához. A „múlt megszólaltatása” idén szenzációs felfedezéssel járt, hiszen a XI. században épült első székesegyház szentélye elé temetett főpap maradványairól kiderült, hogy a Szent Istvánnak a pápától koronát hozó első kalocsai érsek, Asztrik csontjait zárták a szarkofágba.

A kalocsai érsekség első érsekének relikviája, az akkori szokásjog szerint Szent Asztriknak (korábbi nevén Ascherik) nevezett alapító érsek teljes csontereklyéje megvan, az érseket megjelölő sírmellékletekkel. Az érseki relikviák – többi között ezüst kehely, ezüst paténa, pásztorbot aranyozott ezüst fejjel, arany mellkereszt, topázzal ékesített aranygyűrű és három palliumtű – már korábban is látható volt az érseki kincstárban. A tárgyakról eddig úgy vélték, hogy a Győr nembéli Saul érsek (1193-1202) sírjából valók, de az érseki ujjcsonton elvégzett radiokarbon kormeghatározással egyértelműen megállapították, hogy azok Asztrik érsek relikviái.[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Asztrik relikviáit őrzik az érseki kincstárban
[/caption]

A csontereklyék azonosítását a debreceni Hertelendi Ede Környezetanalitikai Laboratórium tudósai végezték, akik egy 3 grammos ujjcsontdarabon elvégzett mérések során a lelet korát 1001-1030 közötti dátumok közé tették. – A mérésekből megállapítható, hogy a csontok a XI. század elejéről, Asztrik érsek korából származnak és kizárható, hogy egy 200 évvel később élt érseké lennének. Az írásos emlékek szerint Asztrik ebben az időszakban hunyt el – számolt be a szénizotópos vizsgálatokról Molnár Mihály, a laboratórium vezetője.

A korábbi régészeti kutatásokból már kiderült, hogy a mai főszékesegyház helyén két templom állt. Az első székesegyház Szent István-kori, míg a második kora gótikus volt. Az épületelődök falainak feltárását – Haynald Lajos érsek felkérésére –, Henszlmann Imre régész végezte 1869-ben. A székesegyház 1907-ben kezdődött restaurálása idején pedig Foerk Ernő végzett ásatásokat, melynek során 1910-ben került elő az első székesegyház padlója alól egy középkori érseki sír.

Vágner Zsolt, a mostani régészeti feltárásokkal megbízott Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Tanszékének régésze beszámolt az eddigi feltárások eredményeiről is, melyek megtalálták az első székesegyház fal-, és padlómaradványait, valamint temetőjének több sírját. A Szent István-kori templom római téglák felhasználásával épült és a díszítéshez vörösmárványt is használtak. Mint elhangzott: a mostani kutatások kiterjednek a jelenlegi székesegyház egész területére, amiket korábban nem vizsgáltak.

Az új ásatások pénzleletei szerint az első székesegyház bontására már Saul érsek korában került sor, így őt semmi esetre sem temethették az általa lebontatott templom padlója alá. – Az első székesegyház falmaradványai felett kizárólag a XII. század második felére, illetve 1200 körülire keltezhető pénzérmék: III. István és III. Béla pénzei, valamint egy friesachi dénár után verete került elő – mondta el Nagy Balázs numizmata.
– Saul érseket „megfosztottuk” a sírjától, de kapott helyette egy katedrálist – mosolyogtatta meg a résztvevőket Buzás Gergely, a visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója, a feltárások irányítója. – Szent László korában a kalocsai érsekség központja Bácsra került át, a XII. század végén Saul érsek költözött vissza először Kalocsára és új régészeti kutatások szerint ő kezdett hozzá az általa lebontott régi templom helyén az új, kora gótikus katedrális építéséhez – tájékoztatott a régész, aki hozzátette: számos, míves kőfaragvány is előkerült abból a korból.

Az ásatások gazdag leletanyaga, különösen a kiemelkedő jelentőségű újonnan előkerült gótikus főmaradványok az Érseki Kincstár Dómmúzeummá bővítését is lehetővé teszik. A feltárásokról és a relikviákról három dimenziós feldolgozások is készültek, amiket a később megnyíló kiállításokon is bemutatnak. A főszékesegyház felújítási munkálatait irányító Vörös Márta elmondta azt is, hogy a leletek egy részét üvegfödém alá helyezik, így a főszékesegyházba látogatók is láthatják a néma tanú korábbi korszakait.

Dzsámi is állhatott a székesegyház helyén

A gótikus templom 1606-ban pusztult el, amikor egy hajdúcsapat a várossal és a szomszédos várral együtt felgyújtotta. Ezt követően a törökök a rommá vált katedrális köveit építőanyagként használták fel a szekszárdi, paksi és kalocsai építkezésekhez. A legújabb kutatások során derült ki, hogy az egykori székesegyház szentélyének helyén, a középkori romokat is felhasználva, a XVII. században egy nagyméretű kőépületet, valószínűleg dzsámit emeltek.