Jákob portréja a sütőlapátra került Hajóson

Hogy miért Jákob lajtorjája? Talán azért, mert végiggondolva az életet, idővel rá kell jönni, hogy akármerre megyünk, sehol sincs jól, csak fölfelé… – osztotta meg gondolatait Alföldi Albert, a hajósi művésztelep szülőatyja, aki pontosan dupla olyan idős, mint a 38 éves alkotótábor.
Az ország egyik legrégebbi alkotótáborában idén huszonheten töltöttek több-kevesebb időt, közöttük Török Ferenc rajztanár. – Az itt töltött három nap alatt többet tanultam, mint az eddigi táborokban összesen – vallotta be a művésztanár, aki az előző ciklusban a politikai pályán, mint Kalocsa polgármestere igyekezett maradandót alkotni.

– Idővel rá kellett jönnöm, hogy festeni sokkal jobban tudok, mint kapálni – köszöntötte mosolyogva régi ismerőseit a 88 éves Rendes Béláné, aki eddig egyetlen hajósi táborból sem hiányzott. A Baján élő Kati néni igen aktív volt a mostani hajósi napok alatt, több műve is látható a Borok és Művészetek Házában berendezett kiállításon.

[caption id="" align="aligncenter" width="430"] Matteo Massagrande, az olasz zseni alkotása
[/caption]Szlovákiából és Kínából is érkeztek alkotók, hiszen ígéretéhez híven visszatért Hajósra az ázsiai ország egyik legismertebb sorozatszínésze, a Sanghajban élő Dong Fu Lin.

Az első hajósi táborok idején a miskei mester, Tóth Menyhért segítette az alkotókat, akik manapság a rendkívüli képességekkel megáldott, padovai Matteo Massagrande tanácsait fogadhatják meg. „Matteo egy zseni!” – summázott egy látogató, az olasz művész Jákob portréja láttán, amit egy régi sütőlapátra festett.

A kolozsvári Ágoston-Császár István tizennégy éve jár Hajósra, ahol most a gyerekkora emlékeit felidéző, utolsó kalotaszegi bivalyfogatot is megörökítette.
A táborzáró kiállítás megnyitóján Göncző Sándor tiszteletes méltatta az eget és földet összekötő álom kapcsán született alkotásokat, s nem feledkeztek meg azokról a művésztársakról – így a napokban elhunyt Paizs Éva kiskunmajsai festőművész-rajztanárról –, akik már csak az emlékekben lehetnek ott Hajóson. Göncző Sándor idézte Weöres Sándor Szembe-fordított tükrök című művének ismert sorait is: „Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.”

A földtől az égig érő létra

Jákob lajtorjája: a földtől az égig érő létra, melyet Jákob látott bételi álmában. Krisztus mennybemenetelének előképe. Áttételesen a bábeli toronyra is utal, annak mintegy pozitív ellenpontja, mely azt fejezi ki, hogy az ember akkor jut el Istenhez, ha Isten létrát készít számára. (…) Valószínűleg Jákob létrája késztette Lajtorjás Szent Jánost Az égbe vezető lajtorja című művének megírására, melyben a szerző az élet mintájaként mutatja be Jézus názáreti életét, mely a földi életből az égibe vezet.  A legrégibb ábrázolások a dura-europoszi zsinagógában és a katakombafestészetben maradtak ránk. Az ábrázolásokon az alvó Jákob mellett angyalok járnak föl és alá az égig érő létrán. (…) A létrát olykor lépcső vagy fénysugár helyettesíti.

Forrás: lexikon.katolikus.hu