Kuris István László: Csak a tudomány által leírt valóság kellő ismerete hozhat megoldást – galériával

Az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) idén 20 éves rendezvénysorozatát „Tudomány: válaszok a globális kihívásokra” mottóval rendezik meg és egyik fő témája a mesterséges intelligencia. Az Akadémia közleménye szerint a mesterséges intelligencia mellett lesz szó az ukrajnai háborúról, a fenntarthatóság néhány fontos dimenziójáról, terítékre kerülnek környezetvédelmi témák, irodalomtörténész segít eligazodni a Petőfi-legendáriumban és az is kiderül: miért járt fizikai Nobel-díj az atommásodpercekkel kapcsolatos kutatási eredményekért. A magyar tudomány ünnepét 2003 óta szervezik meg, arra emlékezve, hogy Széchenyi István 1825. november 3-án birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elődjének számító Tudós Társaság megalapításához.

A magyar tudomány ünnepe alkalmából a kiskunhalasi Martonosi Pál Városi Könyvtárban tartott rendezvény megnyitóján Kuris István László alpolgármester úgy fogalmazott: – Csak a tudomány által leírt valóság kellő ismerete és ennek mentén való közös cselekvés hozhat megoldást a szorongató globális válságra, legyen szó akár a környezettudományok oldaláról a felmelegedésről, társadalomtudományok oldaláról emberek és nemzetek közötti feszültségekről és azok békés kezeléséről, vagy irodalomtudományok oldaláról a kezünkbe kerülő kütyük, valamint a félretolt könyvek viszonyáról.

– A magyar tudomány ünnepe nem a tudósok, Nobel díjasaink, professzorok vagy a felkért előadók ünnepe. A magyar tudomány ünnepe közösségi ünnep, hiszen a felkért előadók nem csak közzé-, hanem közössé teszik ismereteiket – mondta a városvezető, aki együtt gondolkodásra kérte a hallgatóságot utalva arra, hogy a tudomány mindenkié.

A Kiskunhalas Város Önkormányzata és a Halasi Városmenedzser Kft. közös tudomány napi rendezvényén az irodalom és a történelem kapta a fő hangsúlyt. Erhardt Györgyi, a könyvtár vezetőjének bevezetője után Gáspár Ferenc, József Attila díjas író „Miért népszerűek a modern történelmi regények?” címmel beszélt a kortárs regény irodalomról. Igyekezett felvázolni, hogy mi a különbség egy novella, regény, illetve egy történelmi regény között. Külön kiemelte a kecskeméti Bán Mór írói tevékenységét, történelmi témájú írásaira. Felhívta a figyelmet arra, hogy számos történelmi alak, esemény pont a regények révén tárul a nagy közönség elé. Hogy mennyire népszerűek a történelmi regények, azt jól mutatja szerinte a Budapest regény című könyv sikere, ami pár hete jelent meg, de már az utánnyomás is elfogyott.

Végső István történész az elfeledett kiskunhalasi írókról, költőkről tartott előadást, olyan 1945 előtti irodalommal foglalkozó személyek életét, munkásságát mutatta be, akik Kiskunhalashoz kötődtek, és alkottak. Összesen 26 ilyen személy tevékenysége tárulhatott a hallgatóság elé. – Bakos József, Fehér Tibor, Józsa Antal, Rohoska Árpád igencsak kevéssé ismertek még a helytörténet iránt érdeklődők körében is. Persze Szász Károly, Sz. Csorba Tibor, Baksay, Zalai Szalay László munkássága országosan is nagy jelentőségű, de sok az elfeledett szépirodalmi területen tevékenykedő személy. Rájuk emlékezett a szakember az előadással. Bakos József, Fehér Tibor, Józsa Antal, Rohoska Árpád igencsak kevéssé ismertek még a helytörténet iránt érdeklődők körében is. Persze Szász Károly, Sz. Csorba Tibor, Baksay Sándor, Zalai Szalay László munkássága országosan is nagy jelentőségű, de sok az elfeledett szépirodalmi területen tevékenykedő személy is – emelte ki a történész, aki rájuk emlékezett előadásával.