Silver-gyilkosság: elítélték a kidobókat, de a család fájdalma ezzel nem enyhül

Bűnösnek mondta ki a Kecskeméti Törvényszék a kecskeméti Silver-ügy két vádlottját, az egykori diszkó kidobóit. Dr. Czakkerné dr. Pásztor Anita bíró több mint két órán keresztül olvasta fel az ügyben hozott elmarasztaló ítélet indokolását, amit a vádlottak lehajtott fejjel hallgattak végig.  

A bírónő hangsúlyozta, hogy az indokolás a módosított vádirattal lényegileg egyező. A bizonyítékok között felsorolta a tanúvallomásokat, melyek a legfőbb pontokban egyezést mutattak. Kiemelte, hogy a koronatanú, D. Csaba vallomása alapján megállapítható, hogy azon az estén bizonyossággal jelen volt a diszkóban, látta a dulakodást, majd nem sokkal később a sínek melletti épület betörésénél is ott volt, így láthatta, amint a kidobók ráhúzzák a sínekre az eszméletlen áldozatot. Azt is hangsúlyozta, hogy sem D. Csabának, sem a kidobófőnök J. Istvánnak nem fűződött érdeke a terhelő vallomáshoz. A bíróság álláspontja szerint a tanú vallomását erősíti, hogy a vádlottakhoz fordulva a szemükbe mondta: „Ne haragudjatok srácok, de ti voltatok.” – idézte a tanút a bírónő.

A tanúk egybehangzóan beszámoltak a jellemző brutalitásról

Többek között arra is kitért a tanácselnök, hogy több, azon az estén a Silverben jelenlévő, korábban a nyomozás során terhelő vallomással szolgáló tanú is próbálta vallomását kisebbíteni, amikor megjelent a tárgyaláson, ezért esetükben a nyomozáskori vallomást vették figyelembe. Továbbá több, egymástól független tanú is egybehangzóan állította, hogy volt vipera a kidobóknál. Azt is többen állították, hogy brutalitás jellemezte a biztonsági embereket, mindennaposak voltak a bántalmazások, de nem mertek feljelentést tenni az érintettek.

Az indokolásban a szakértői véleményt is idézte a tanácselnök, mely szerint a valószínűséget meghaladóan feltételezhető, hogy a sértett bal füle mellett keletkezett benyomatásos sérülés viperától származik, és a vonatgázolás által okozott repesztett fejsérülések onnan indultak ki. Ezek perimortem sérülések, azaz a halál időpontja körül keletkeztek. 

Az indokolásnál, a konkrét cselekmény értékelésekor elhangzott, hogy bizonyítást nyert: a vádlottak eredeti szándéka a testi sértés okozására irányult a bántalmazáskor, de a leütés következtében beálló koponyasérülés miatt alélt állapotba került sértett miatt új helyzet alakult ki. A vádlottak attól tartottak, hogy G. János kórházba kerül, majd felépülve feljelentést tesz, és akkor büntetőeljárás indul ellenük. Attól is tarthattak, hogyha fény derül a kidobók brutalitására, a vendégek elmaradása miatt a jól jövedelmező diszkó működését az eset hátrányosan befolyásolná.

Végig kellett gondolniuk, hogyan szabaduljanak meg az áldozattól

– A vádlottaknak, még ha nagyon rövid idő alatt is, fel kellett mérniük, és előre végig kellett gondolniuk, hogy a védekezésre képtelen sértettől hogyan, milyen módon szabaduljanak meg. Az elhatározást rövid időn belül követte a cselekmény véghezvitele, de a vádlottak ezen magatartása, cselekménye céltudatos és tervszerű volt – indokolta a bírónő az előre kiterveltség minősítő esetét, hozzátéve, hogy a már véghezvitt más bűncselekmény leplezése, nyomainak eltüntetése, vagy a felelősségre vonás elkerülése érdekében elkövetett az ölési cselekmény pedig az aljas indokot, mint minősítő körülményt bizonyítja.

– A bíróság megállapítva a vádlottak az öntudatlan sértettet azért tették a sínek közé, hogy az általuk okozott sérülést elleplező helyzetet teremtsenek, melynek módjáról nyilvánvalóan egyeztettek, együttműködve helyezték el a sértettet, olyan helyzetbe, mintha aludna. Ez az előre megbeszéltségre, tervezettségre utal, a baleset látszatának keltése volt a céljuk. Azzal, hogy a sértett fejét magasabbra helyezték, biztosra is mentek, ez pedig az egyenes szándékot is mutatja – hangzott az indokolás.

Több enyhítő körülmény is volt az ítélethozatalnál

Czakkerné dr. Pásztor Anita az indoklásban kifejtette, hogy az akkor hatályos régi Büntető Törvénykönyv szerinti, kedvezőbb büntetési tételeit alkalmazta az ítéletnél, az új Btk. esetén további minősítő körülmény lenne, hogy védekezésre képtelen személy kárára követték el a cselekményt.

Súlyosító körülmény volt mindkettejüknél a kétszeres minősülés és a társas elkövetés. Enyhítő körülmény a büntetlen előélet, és a jelentős időmúlás. Az elsőrendű vádlottnál további enyhítő körülmény, hogy hátrányos helyzetű gyermekeknek nyújtott segítséget, és az időmúlás miatt egy évvel csökkentette a bíróság a büntetés tartamát. A büntetés idejébe beleszámít a 2022 novembere óta börtönben töltött idő.

Az ügyész súlyosbításért, a vádlottak és védőik felmentésért, másodsorban enyhítésért fellebbeztek. Az ügy a Szegedi Ítélőtáblán folytatódik majd. A tárgyalás végéig letartóztatásban maradnak a vádlottak a szökés, elrejtőzés megakadályozása érdekében.

Az áldozat testvére nem ítélkezik

A tárgyaláson jelen volt az elhunyt édesanyja és testvére, akik némi megkönnyebbüléssel vették tudomásul az ítéletet. Nyilatkozott portálunknak az áldozat több mint 23 éve gyászoló testvére, T-né G. Rita.

– Nagyon nehéz megszólalni egy ilyen ítélethirdetés után. Számítottunk rá, hogy ilyen büntetést kapnak, mert a perbeszédekben elhangzott, hogy az idő múlása enyhítő körülmény, és a régi Btk. szerint ítélik meg a tettüket. Azt mondhatom el, amit eddig is, hogy nem lett öngyilkos a testvérem, nem volt olyan beállítottságú ember és az ittassága sem volt olyan mértékű, hogy a sínekre feküdjön. Imádta az életet, mindig nagyon várta a születésnapját. A halála után négy nappal lett volna 24 éves, de örökre 23 éves maradt. Ez nagyon lélekemésztő – mondta elcsukló hangon az áldozat testvére, majd megrendítően folytatta: – Én nem ítélkezhetem. Úgy hiszem, hogy alapvetően minden ember jó, de lehet, hogy élete egy pontján rossz döntést hoz, amiért vállalni kell a felelősséget. Azonban a történtekbe soha nem lehet belenyugodni – mondta.

Arra a kérdésre, hogy a 13 és fél év elégtételt jelent-e, így felelt: – Már soha nem kapom vissza a testvéremet. Senkinek nem kívánok rosszat, lehet, hogy egy rossz döntést hoztak akkor. Van bennem megbocsátás, mert a perbeszédek során részvétet nyilvánított az elsőrendű vádlott, és mindenkinek lehet rossz pillanata, amit a későbbiekben megbán. Senkinek nem kívánom azt sem, hogy börtönbe kerüljön, mert attól még örök a családunk fájdalma – mondta könnyezve.