2024.03.25. 11:30
Fogy a lábasjószág, nőnek az árak
Főleg az apró lábasjószágok felhozatala jellemezte a vasárnapi nagykőrösi országos vásár állatállományát. Akik megalapozni vagy bővíteni akarják állatállományukat, az Iréneket ünneplő sokadalomban találhattak maguknak bőséggel baromfit, nyulakat vagy malacokat.
Az állattartásra alkalmas portákra többnyire a tavaszba menően vásárolják meg a hizlalnivalót. Borsos árat kértek értük a tenyésztők: például a napos libákért 2500-3000, a rántani való csirkéért 3000, a nagy Bráma fajtájú kakasokért 11-12 ezer forintot. A tél végi vásárhoz képest 10-15 százalékkal drágultak a jószágok.
Közel ilyen mértékben emelkedtek a malacok árai is. A háztájikban ilyenkor fogják hízóba a két-három hónapos jószágokat, megalapozván azokkal a családi disznótorokat. Utóbb 41-43 ezer forintot fizettek a választásiakért a nagyobb süldőkért pedig 50-65 ezer forintot. Fehér József helyi gazdálkodó szerint az egyre nagyobb hiány veri fel az árakat. A tenyésztési költségek folytonos emelkedése, az értékesítés bizonytalansága miatt a kisgazdaságok sorra abba hagyják a tenyésztést. Fogy a sertés a romániai felvásárlók. üzletkötései által is, az utóbbi hónapokban folyamatos az állatok kiszállítása.
Tavalyhoz képest nemigen változott a szarvasmarhák ára. Bizonytalan ugyan az összehasonlítás, mert legutóbb csak néhány borjat árultak. Patonai Antal kecskeméti tenyésztő szerint már-már elfogy a kisüzemi szarvasmarha állomány.
– A tejelő, vagy a húshasznú állománnyal a jövedelmezőség régóta közelít a ráfizetéshez. Inkább csak az idősebb tenyésztők próbálnak velük boldogulni, ők más tevékenységet már nem akarnak vállalni. A fiatalok pedig hozzá se fognak, mert úgy látják, a piacon csak veszteni lehet a szarvasmarhákon, nemigen térül meg a költségük. Sokba kerül a takarmányozásuk, ezért ma már inkább csak a szántóföldi növénytermesztő háttérrel rendelkezők bírják fenntartani gazdaságukat – mondta el tapasztalatát a gazda.
A lóvásárnak fenntartott területre senki sem hajtott állatot. A vásározáshoz szükséges okmányolások költségessége miatt. Közel 50 ezer forintba kerül a vérvétel, a takonykór vizsgálata, a mikrochip, vagyis összességében a lóútlevél kiváltása. Ezt túl nagy kiadásnak tartják a bizonytalan értékesítéshez.
A vásárba kilátogatók sokaságát főleg a tavaszi ruhafélék érdekelték. Azt mondják, az országos vásárokban mindenféléhez olcsóbban lehet hozzájutni a kiskereskedelmi árakhoz képest. Túlzás ez az állítás, de amiért mégis sokan a vásárokra esküsznek, annak oka a hatalmas választék. A kisiparosok is jól megkérik portékájuk árát, ám termékeik többnyire tényleg jó minőségűek. Ezért például a vesszőkosarakat jóformán csak a vásárokban szerzi be az alföldi ember.
Kapósaknak tűntek más háztartási eszközök is továbbá a külföldről szerzett s az itthoni bolti árukhoz viszonyítva olcsóbban eladható kávék, édességek, konyhai, egészségügyi papíráruk adták a vásárfiák jelentős részét.
Gazdasági állatok ára (ezer forint) | |
Választási malac | 41–43 |
Süldő (30 kg) | 50–65 |
Hízóbika (3 hó) | 230–250 |
Üsző (40–50 kg) | 200–230 |
Vágójuh | 50–60 |
Vágólúd | 6–12 |
Vágótyúk | 3–4 |
Vágókacsa | 5–9 |
Pulyka | 6–12 |
Napos kacsa | 0,8–1,2 |
Naposcsibe | 0,6–0,7 |
Rántanivaló csirke | 4 |
Forrás: Irén-napi vásár |