Évmilliók óta az emberiség potyautasai

Amerikai kutatók szerint a Homo sapiens a harmincezer éve kihalt Homo erectustól kapta el a ma is sok kellemetlenséget okozó tetű egyik alfaját.
Ócska szellemeskedésnek tűnik, de igaz: madarat tolláról, embert tetvéről. A biológusok már régóta tisztában vannak azzal, hogy bármilyen faj fejlődéstörténetéről az élősködői is sokat elárulnak. Így aztán a utahi egyetem kutatói nemrég genetikai vizsgálatot végeztek tetveken. A tudósok az embertetűt két alfajra osztják. Az egyik világszerte elterjedt, a másik csak az amerikai földrészen található. Kicsi köztük a különbség, de a kutatók szerint az apró eltérés magyarázata az emberi evolúció (törzsfejlődés) egyik mozzanatában rejlik.
És megfordítva is: az emberi törzsfejlődés egyik mozzanatára éppen a két tetűalfaj kialakulásából lehet következtetni.
A friss genetikai elemzés szerint a ma ismert tetvek 5,6 millió éve potyautasai az emberiségnek. Vagyis körülbelül azóta, hogy az ember elődei elváltak a csimpánzoktól. De a Homo sapiens másfél millió éve elvált a Homo erectustól. Azután kerülhettek újra kapcsolatba, hogy a Homo sapiens százezer éve elhagyta Afrikát. Ugyanis a Homo erectus jóval korábban elvándorolt az afrikai földrészről. A találkozás Ázsiában történhetett, ötvenezer évvel ezelőtt. A tetvek másik alfaja harc, közösülés, ruhacsere vagy kannibalizmus során ugrott át az új fuvarosokra. A két alfaj kialakulása tehát az ősi rokonok hosszú különélésének tulajdonítható.

Legelső két lábon álló ősünk

Az antropológusok többsége szerint a Homo erectus az első olyan faj, amelynek az emberhez hasonló sajátosságai voltak. A felegyenesedett ember mintegy kétmillió évvel ezelőtt alakult ki Afrikában, majd átvándorolt Európába. A Homo sapiens ősének tekintik, rendkívül sikeres volt, de harmincezer évvel ezelőtt kihalt. Vitatott, hogy valóban tudott-e tüzet csiholni, ahogyan sokáig a pekingi előemberről feltételezték.