Alig válogatunk szemetet

Kevesebben válogatjuk szét a különböző hulladékokat, mint azt korábban tervezte a kormány. A 2002-ben elfogadott Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) szerint jövőre már 35-40 százalékosnak kellene lennie a kommunális szelektív hulladékgyűjtés arányának Magyarországon. A környezetvédők szerint ez jelenleg csupán öt százalék körülire tehető. Az OHT szerint már 2005-re 50 százalékra kellett volna növelni a csomagolási hulladékok újrahasznosítási arányát. Ez a mérték azonban még tavaly is csupán 10-12 százalékos volt – tudtuk meg Viszkei Györgytől, a legnagyobb hazai szelektív hulladékgyűjtést és hasznosítást koordináló szervezet, az Öko-Pannon Kht. ügyvezető igazgatójától.

Az elmaradások legfőbb oka, hogy a lakosság alig felének van lehetősége környezettudatosan élni, és őket sem könnyű arra ösztönözni, hogy szétválogassák a szemetüket. A lakossági szelektív hulladékgyűjtés néhány kísérleti projekt kivételével 2003-ban indult hazánkban. Az Öko-Pannon Kht. hulladékgyűjtési rendszerében mintegy 4,5 millió lakos 774 településen összesen több mint 4400 gyűjtőszigetben helyezheti el anyaga szerint különválogatva a csomagolási hulladékokat. A közhasznú társaság tervei szerint 2012-re már 8-8,5 millió lakosnak lesz erre lehetősége.

Még gyengébb az újrahasznosítási mutató, ha nemcsak a csomagolási, hanem a háztartásokban keletkező összes hulladékra vonatkoztatjuk. Az évente keletkező összesen 4,6 millió tonna lakossági szemétnek csupán a 4-5 százaléka hasznosul újra – mondta el érdeklődésünkre Perneczky László, a Hulladék Munkaszövetség (Humusz) munkatársa. Véleménye szerint jelentősen javítani lehetne ezen az arányon, ha érdekeltté tennék az embereket abban, hogy kevesebb hulladékot termeljenek, és azt is szétválogassák. Ennek egyik eszköze lehetne ha kisebb lenne a szemétdíj annak, aki kevesebb vegyeshulladékot termel, és külön gyűjti a papírt, a komposztálható zöldjavakat és a könnyű fémeket és műanyagokat.

A szövetség szerint a jelenlegi szelektív hulladékszigetes megoldás (az általában az utcasarkokon található, a gyűjtött szeméttípustól függően eltérő színű kukákat) helyett sokkal felhasználóbarátabb lenne, ha a házakban és az intézményekben gyűjtenék külön kukákba a szemetet, s különféle kukásautók minden nap más típusú hulladékot gyűjtenének be (például hétfőn vegyeshulladékot, kedden zöldhulladékot, szerdán pedig papírt). A hulladékszigetekből ugyanis eleve kevés van, s sokszor túlságosan távol esnek a lakóktól.

Követendő nemzetközi példák

Belgiumban a flamand települések többségében már bevezették a differenciált szemétdíjfizetés rendszerét. Ez azt jelenti, hogy a lakosok különböző térfogatú szemetes zsákokat igényelhetnek a szolgáltatótól – külön a hasznosítható hulladékoknak és külön a maradéknak. A maradék hulladékok esetében a zsákok ára térfogat szerint változó (0,5-3,75 euró), a hasznosítható anyagok zsákjáért pedig az előbbieknél alacsonyabb fix összeget (0,25 eurót) állapítanak meg. Magyarán a fogyasztó a szeméttermelése arányában fizet a hulladékkezelésért. Németországban a harminc százalékot is eléri a szelektív hulladékgyűjtés aránya. Berlinben nagy sárga zsákokban gyűjtik a műanyagot és a fém csomagolóanyagot. A papírnak és a szerves háztartási hulladéknak egy másik, boltban vett műanyag zsákban van a helyük. A különböző zsákokért pedig más-más napokon jön a kukásautó.