Jót tehet a munkahelyi játék

Jó hír a keresztrejtvényfüggő vagy a számítógépes játékmániás dolgozóknak: kutatások szerint jobban és hatékonyabban dolgoznak azokon a munkahelyeken, ahol a főnökök engedélyezik alkalmazottaiknak, hogy munkaidejük egy részét játékkal töltsék el. Az Utrechti Egyetem tudósainak kutatása szerint a munkahelyi játék egyáltalán nem időpazarlás, hanem segíthet a dolgozókat teljesítményük növelésében és a munkájukhoz való jobb viszony kialakításában.

A Jeffrey Goldstein professzor által vezetett egyhónapos kutatás során egy holland biztosítótársaság néhány dolgozójának engedélyezték, hogy napi egy órát számítógépes játékokkal (passziánsz, aknakereső) töltsenek el, míg a többieknek megtiltották ezt. A felmérés eredményei szerint a „játékos" csoportba tartozó dolgozók egy idő után sokkal jobban érezték magukat munkahelyükön és kedvezőbben viszonyultak a feladataikhoz, ami a megnövekedett teljesítményükben és az alcsonyabb lógási arányban is tükröződött.

„Egy keresztrejtvény kitöltése, vagy egy passziánszmenet rövid szünetetet, a megterhelő és gyakran monoton munkától való kikapcsolódást jelenthet a dolgozónak. Kiszellőztetett fejjel pedig újult erővel, frissebben és ezért hatékonyabban is dolgoznak az alkalmazottak" - magyarázta lapunknak Dr. Szirmay Ágnes, munkapszichológus. Az ember ráadásul viszonylag szabadnak is érzi magát a játék során, és úgy érezheti – ahol ez engedélyezett –, hogy van beleszólása abba, hogyan tölti ki a munkaidejét. Ami megelégedettség-érzetet vált ki belőle.

A termelékenységben is mérhető kedvező hatásai ellenére nagyon sok cégnél – jellemzően a nagyvállalatoknál és a multiknál - nem hogy nem engedélyezik, hanem tűzzel-vassal irtják a játékokat. A számítógépbe épített programokat letiltják, a szórakoztató honlapokat pedig kiszűrik, mondván, hogy azok csak rabolják az alkalmazottak idejét. A munkapszichológus szerint egyébként a játék mellett egy negyedórás-félórás délutáni pihenés is jelentősen megdobhatja a dolgozók teljesítőképességét. Szavait érdemes lenne megfontolniuk a magyarországi munkáltatóknak.

Az olyan egyszerű játékok, mint a számítógépekbe beépített passziánsz vagy aknakereső nemcsak szórakoztatóak és kikapcsolódást nyújtanak, hanem kihívást jelentenek a dolgozóknak, és ezáltal növelik a versenyszellemet. A bonyolultabb logikai játékok – mint a mostanában közkedvelt Sudoku –, vagy a keresztrejtvények a kikapcsolódáshoz speciálisan járulnak hozzá. Kitöltésük ugyanis nem annyira pihentet, hiszen az embernek használnia kell az agyát.

Cserébe viszont sikerélményt nyújt nekik, és ugyanúgy megtöri a munkanapuk egyhangúságát. A társasjátékok pedig csapatépítésre és a munkahelyi közösség alakítására lehetnének alkalmasak. De ezzel már a kutatások sem foglalkoztak, hiszen a munkahely alapvetően azért nem játszóház.