Molnár megtette kötelességét - és ment

Tegnap lemondott Molnár Lajos liberális egészségügyi miniszter. A tárcavezető döntését Gyurcsány Ferenc kormányfő elfogadta, így április 6-ától az új miniszter kinevezéséig Horváth Ágnes államtitkár irányítja az egészségügyi minisztériumot – jelentette be a Kormányszóvivői Iroda. Molnár egyelőre nem indokolta döntését. Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára azt mondta, Molnár szerdán Gyurcsány Ferenctől személyes meghallgatást kért, melyre írásos felmondással érkezett: a szerdai kormányülésen már Horváth Ágnes vett részt helyette. Gál J. állítja: Molnár nem szakmai vagy politikai, hanem személyes indokok miatt állt fel a bársonyszékből.

Molnár döntése minden bizonnyal váratlanul érte a kormánykoalíció pártjait: ezt jelzi, hogy nincs meg a miniszter utódja, és sem az őt jelölő párt prominensei, sem pedig a szocialisták szakpolitikusai nem tudtak a miniszter szándékáról. Ezt a verziót erősíti, hogy a kormányzati kommunikáció ezúttal önhibáján kívül lőtt bakot: Molnár távozásának délutáni bejelentése előtt néhány órával még cáfolták a kabinet átalakításának szándékát.

Átrendeződő viszonyok a kisebbik kormánypártban

Az SZDSZ elnökválasztása után egyeztetéseket kezdett a győztes Kóka János és az alulmaradt Fodor Gábor. A gazdasági miniszter a Magyar Hírlap információi szerint felajánlotta riválisának a környezetvédelmi tárca vezetését. A minisztérium jelenlegi vezetője, Persányi Miklós állítólag indiai nagykövet lenne.

Fodor azonban inkább egy önálló rendészeti minisztériumot vezetne, ezért arra kérte Kókát, hogy a kormányfővel való egyeztetéseken kardoskodjon a tárca önállóvá válása mellett. Az SZDSZ új elnöke a héten tárgyal a koalíciós szerződés áttekintéséről, s korábban úgy nyilatkozott, hogy erősíteni akarja a szabad demokraták jelenlété a kormányban. Kuncze Gábor távozása után új frakcióvezetőt is választ az SZDSZ, melynek legfőbb várományosa Eörsi Mátyás. A liberális politikus úgy nyilatkozott, hogy élete legnagyobb feladatának tekintené, ha betölthetné ezt a tisztséget. Az egészségügyi miniszteri tárca a jelek szerint marad az SZDSZ kezében.

Kiszelly Zoltán politikai szakértő szerint Molnár csak április elsejére, az átalakítások kezdőnapjára várt, majd maga választotta meg távozása időpontját. Kiszelly lapunknak azt mondta, a politika felpuhította az egészségügyi reformot: a kormánypárti lobbi miatt Molnár nem tudta eredeti szándékának megfelelően végrehajtani terveit, ezért „vette a kalapját”.

Felemás a kórházstruktúra átalakítása – az eredeti radikális lépések helyett „mindössze” három kórház szűnik meg, további 30-40 azonban a finanszírozás változása miatt vegetálásra van ítélve – csakúgy, mint a liberális miniszter által sarokpontnak tekintett több-biztosítós modell bevezetése körüli egyeztetések eredménye. A politológus úgy véli, mindezzel Molnár személyesen kedvezőbb helyzetbe került, mintha végül menesztették volna.

Akár Molnárral, akár nélküle, de folytatja a kormány az egészségügyi reformot. Erről beszélt Gál J. Zoltán tegnap a kormányszóvivői tájékoztatón: a politikus Molnár méltatása mellett azt mondta, a következő körben az egészségbiztosításról születik döntés. Nem hátrál ki a reformok mögül az SZDSZ sem: Kóka János újdonsült pártelnök azt mondta, a liberálisok továbbra is elkötelezettek az ügyben, tevékenységükért pedig felelősséget vállalnak.

Az SZDSZ – felismerve, hogy az időhúzás csak a reformok körüli bizonytalanságot fokozná – már tegnap délutánra összehívta ügyvivői testületét. Kóka János közölte: az egyeztetéseket követően megnevezik jelöltjüket a tárca élére. Lapunk úgy tudja, nem lesz tárcacsere, azaz az egészségügy továbbra is a szabad demokratáknál marad.

Az ellenzék és a szakmai szervezetek abban egységesek, hogy valamennyien üdvözlik Molnár távoztát. A Fidesz szerint az egészségügyi reform megbukott, és ez a kormánypolitika kudarcát jelzi. Az MDF szerint a leköszönő miniszter „gyáva hajóskapitány”, aki hátrahagyta a süllyedő hajót, . Halász Zsuzsa KDNP-szóvivő beteg- és emberellenesnek minősítette Molnár reformjait, ám hogy a dolgok idáig jutottak, az nem csak a miniszter, de Gyurcsány Ferenc és a kormány együttes bűne.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke kérdésünkre elmondta: kommentálni nem tudja Molnár lemondását, hiszen nem ismeri döntésének okait. A következményekről szólva megjegyezte: utódjával haladéktalanul felveszik a kapcsolatot, hiszen a MOK mindig szoros munkakapcsolatot ápolt az Egészségügyi Minisztériummal, kivéve Molnár Lajos regnálása idején.

Ki lehet az utód?

Már hónapokkal ezelőtt felmerült a kaposvári kórház vezetője, Repa Imre neve is, mint az egészségügyi tárca miniszteri posztjára esélyes jelölt, azonban az egészségügyi reform kidolgozásában is részt vevő orvosprofesszor nem kapott felkérést, legalábbis még nem. „Hivatalos megkeresést nem kaptam, így az sem aktuális, hogy vállalnám-e” – nyilatkozta, majd hozzátette: rengeteg feladata van a kórházban és a Kaposvári Egyetemen. Repa Imre szerint olyan ember lenne alkalmas Molnár utódjának, aki „mindkét oldal bizalmát élvezi”, ez kétségkívül illik is a kaposvári kórház vezetőjére, aki részt vett az egészségügyi reform kidolgozásában, ugyanakkor gyakran bírálta a megszülető döntéseket.

Legutóbb a kórházátalakítás kapcsán azt nyilatkozta, szerinte bezárás helyett felesleges és hosszú agóniára ítélt a politika 40-50 kórházat.
A reform folytatójaként Ábrahám László műhibaperekre specializálódott ügyvéd neve is felmerült az utóbbi hetekben, ám tegnap azt nyilatkozta: hallott ugyan a szóbeszédről, hivatalos megkeresést azonban még nem kapott. Falus Ferenc, a frissen kinevezett országos tisztifőorvos nevét is emlegetik, mint lehetséges aspiránst a tárca vezetésére. A Nyírő Gyula kórház volt vezetőjét azonban lapzártánkig nem sikerült elérnünk. Egy pezsgőtabletta-gyár alapítójaként, illetve az irányított betegellátás hazai úttörőjeként ismert Somody Imre neve is a lehetséges „trónörökösök” között szerepel.

Vajon miért mondott le?

1. Mert beteg. Molnár Lajosról régóta terjesztették, hogy súlyos beteg, és Bécsben kezelteti magát. A Magyar Nemzetnek legutóbb azt nyilatkozta: „nem vagyok beteg, és nem operáltak külföldön."

2. A több-biztosítós modell miatt. A miniszer már korábban közölte, hogy ha nem sikerül gyorsan áttérni a több-biztosítós modellre, akkor lemond. Tegnap a kormányfővel először tárgyalt a kérdésről. Gyurcsány szerint azonban ilyen gyors megoldás nem célravezető.

3. Az ok: Kóka János. Az SZDSZ új elnöke megválasztása után jelezte, hogy a koalíciós szerződés újratárgyalását kezdeményezni. Lehet, hogy ennek része, az egészségügyi tárca is. De a lépés túl korán jött, hogy ez a verzió igaz legyen.

4. Ez volt a forgatókönyv. Az világos volt, hogy Molnár Lajos nem csinálja végig a ciklust, hanem a reformintézkedések után távozik. A mostani lépés azonban a kormánypártokat is meglepetésként érte.

5. Összevesztek Gyurcsánnyal. A kormányfő és a miniszter tegnap állítólag szóváltásba keveredett, amikor tegnap a több-biztosítós modellről tárgyaltak. A hirszerzo.hu értesülései szerint Molnár, amikor látta a kormányfő ellenállását, azt mondta, ha kell, lemond. Gyurcsány erre állólag – „ne szórakozzatok velem" alapon – azonnal elfogadta a lemondást.

VIZITDÍJ

A legnagyobb vihart a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetése okozta, hiszen a 300 illetve 600 forintok megfizetését mindenki a saját bőrén érzi. Talán épp ezért közelítette meg Molnár Lajos népszerűtlensége Bokros Lajosét. Az eredeti elképzelések finomodtak: a rászorulók és a gyerekek végül nem fizetnek. A háziorvosokat is megosztotta a vizitdíj kérdése. A bevezetés zökkenőmentesen lezajlott, sok helyen vizitdíj-automaták működnek. Az első napokban négy háziorvos nem volt hajlandó vizitdíjat szedni.

GYÓGYSZER- ÉS PATIKALIBERALIZÁCIÓ

Az, hogy patikán kívül, akár benzinkúton is hozzájuthatunk recept nélküli készítményekhez, a gyógyszerészek üzletét biztosan rontja, ahogy Molnár a törvény erejével szüntette meg területi monopolhelyzetüket is, megkönnyítve a patikaalapítást. A gyógyszergyártókat és -forgalmazókat pedig érdekelté tette abban, hogy készítményeiket negyedévente „ártőzsdére” bocsássák, ami lenyomja árukat: áprilistól ezer medicina ára csökkent 16 százalékkal. Ez nem igazán jó üzlet a kereskedőknek, amit bizonyít, hogy Molnár távozásának hírére szárnyalni kezdtek a gyógyszer-részvények. Ma több tucat Mol-benzinkútnál már kaphatók gyógyszerek, főleg vitaminkészítmények. Algopiryn viszont nem, az vényköteles lett.

SZAKMAI KAMARÁK

Molnár egyik első intézkedéseként megszüntette a kötelező kamarai tagságot, amivel kivívta a Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Gyógyszerész Kamara ellenszenvét. Utóbbi szervezet a lemondás után néhány órával közleményben fejtette ki: „a gyógyszerészek remélik, hogy a miniszter távozása után lehetőség nyílik a szakmai kamarák és a szakminisztérium közötti érdemi egyeztetésre, a rossz irányba mutató folyamatok visszafordítására, a gyógyszerellátást liberalizációjának újragondolására”. A kamara szerint Molnár intézkedései „jelentősen rontották az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzájutást, a kiszámíthatóságot és a biztonságot”.

KÓRHÁZ-ÁTALAKÍTÁS

A Molnár-csomag súlyos eleme, a nagyszabású kórházi struktúra-átalakítás – amelyet hangos tiltakozás, számos tüntetés kísért – alig néhány napja lépett életbe. A rendszerből 16 ezer aktív ágyat vontak ki, három kórház állami támogatását befagyasztották, tucatnyi gyógyintézményt pedig krónikussá alakítottak. Ez az ellenzék szerint a fekvőbeteg-ellátás összeomlásához vezet, és sok kórházigazgatót is sokkolt a leépítés, amelynek révén 1500 orvosuk kerül utcára, az államreform-bizottság egyik tagja szerint viszont „karcsúra” sikeredett a kórházak megreformálása, politikai alkuk hatására felpuhult a tervezet. De az eredeti radikális ötletek felpuhultak: végül csak három fővárosi kórház zárt be.

EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI FELÜGYELET

A tárca szükségesnek látta az Egészségbiztosítási Felügyelet létrehozását, amely a beérkezett panaszok alapján már összesen 3,4 millió forintos bírságot szabott ki két kórházra. Az esetek felében éppen a vizitdíjjal élt vissza sok orvos és kórház, azaz akkor is szedik, amikor nem kellene.

Fodor azonban inkább egy önálló rendészeti minisztériumot vezetne, ezért arra kérte Kókát, hogy a kormányfővel való egyeztetéseken kardoskodjon a tárca önállóvá válása mellett. Az SZDSZ új elnöke a héten tárgyal a koalíciós szerződés áttekintéséről, s korábban úgy nyilatkozott, hogy erősíteni akarja a szabad demokraták jelenlété a kormányban. Kuncze Gábor távozása után új frakcióvezetőt is választ az SZDSZ, melynek legfőbb várományosa Eörsi Mátyás. A liberális politikus úgy nyilatkozott, hogy élete legnagyobb feladatának tekintené, ha betölthetné ezt a tisztséget. Az egészségügyi miniszteri tárca a jelek szerint marad az SZDSZ kezében. MOLNÁR LAJOS EGY ÉVE - A reform kulcslépései Ötödik sebességre kapcsolta az Egészségügyi Minisztérium munkatempóját Molnár Lajos, amint tavaly júniusban a MÁV kórház főigazgatói székéből átült a miniszteri bársonyszékbe. Orvosi körökben gyakran a „faltörő kos” jelzővel illették.

VIZITDÍJ

A legnagyobb vihart a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetése okozta, hiszen a 300 illetve 600 forintok megfizetését mindenki a saját bőrén érzi. Talán épp ezért közelítette meg Molnár Lajos népszerűtlensége Bokros Lajosét. Az eredeti elképzelések finomodtak: a rászorulók és a gyerekek végül nem fizetnek. A háziorvosokat is megosztotta a vizitdíj kérdése. A bevezetés zökkenőmentesen lezajlott, sok helyen vizitdíj-automaták működnek. Az első napokban négy háziorvos nem volt hajlandó vizitdíjat szedni.

GYÓGYSZER- ÉS PATIKALIBERALIZÁCIÓ

Az, hogy patikán kívül, akár benzinkúton is hozzájuthatunk recept nélküli készítményekhez, a gyógyszerészek üzletét biztosan rontja, ahogy Molnár a törvény erejével szüntette meg területi monopolhelyzetüket is, megkönnyítve a patikaalapítást. A gyógyszergyártókat és -forgalmazókat pedig érdekelté tette abban, hogy készítményeiket negyedévente „ártőzsdére” bocsássák, ami lenyomja árukat: áprilistól ezer medicina ára csökkent 16 százalékkal. Ez nem igazán jó üzlet a kereskedőknek, amit bizonyít, hogy Molnár távozásának hírére szárnyalni kezdtek a gyógyszer-részvények. Ma több tucat Mol-benzinkútnál már kaphatók gyógyszerek, főleg vitaminkészítmények. Algopiryn viszont nem, az vényköteles lett.

SZAKMAI KAMARÁK

Molnár egyik első intézkedéseként megszüntette a kötelező kamarai tagságot, amivel kivívta a Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Gyógyszerész Kamara ellenszenvét. Utóbbi szervezet a lemondás után néhány órával közleményben fejtette ki: „a gyógyszerészek remélik, hogy a miniszter távozása után lehetőség nyílik a szakmai kamarák és a szakminisztérium közötti érdemi egyeztetésre, a rossz irányba mutató folyamatok visszafordítására, a gyógyszerellátást liberalizációjának újragondolására”. A kamara szerint Molnár intézkedései „jelentősen rontották az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzájutást, a kiszámíthatóságot és a biztonságot”.

KÓRHÁZ-ÁTALAKÍTÁS

A Molnár-csomag súlyos eleme, a nagyszabású kórházi struktúra-átalakítás – amelyet hangos tiltakozás, számos tüntetés kísért – alig néhány napja lépett életbe. A rendszerből 16 ezer aktív ágyat vontak ki, három kórház állami támogatását befagyasztották, tucatnyi gyógyintézményt pedig krónikussá alakítottak. Ez az ellenzék szerint a fekvőbeteg-ellátás összeomlásához vezet, és sok kórházigazgatót is sokkolt a leépítés, amelynek révén 1500 orvosuk kerül utcára, az államreform-bizottság egyik tagja szerint viszont „karcsúra” sikeredett a kórházak megreformálása, politikai alkuk hatására felpuhult a tervezet. De az eredeti radikális ötletek felpuhultak: végül csak három fővárosi kórház zárt be.

EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI FELÜGYELET

A tárca szükségesnek látta az Egészségbiztosítási Felügyelet létrehozását, amely a beérkezett panaszok alapján már összesen 3,4 millió forintos bírságot szabott ki két kórházra. Az esetek felében éppen a vizitdíjjal élt vissza sok orvos és kórház, azaz akkor is szedik, amikor nem kellene. -->