Sport Hírek

2007.03.28. 11:55

Viszontlátásra, Spartacus!

Kókai Ágnesben, a Kecskeméti Spartacus asztaliteniszezőjében öt évig érlelődött, mostanra pedig beérett a gondolat, hogy külföldre szerződjék.

B. K.

Ági elhagyja anyaegyesületét, szeptembertől a német TSV Schwabhausen játékosa lesz.

– Jól hallottuk, hogy veszi az ütőjét, és távozik kecskeméti klubjától?

– Jól, amin már öt évvel ez előtt is gondolkodtam, most bekövetkezett: külföldre igazolok.

– Öt éve? Mire várt ennyi ideig?
– Sokáig fiatalnak éreztem magam a feladathoz, majd elvégeztem egy főiskolát. Most érett meg a helyzet, hogy távozzam a klubtól.

– Merre?
– A München mellett található Schwabhausen csapatához, a Bundesliga II-be. A német második vonal körülbelül olyan erősségű, mint nálunk az első. Nekem ez pont megfelelő lesz. Úgy gondolom, hogy jó teljesítményre ott is képes leszek.

– Mikortól él a szerződése?
– Szeptember 3-án kell jelentkeznem. Addig itthon edzek, nem úgy szeretnék kimenni, hogy hónapok óta nem fogtam ütőt. A németek azt szerették volna, ha két évre írok alá, de ezt nem vállaltam. Mert mi van, ha nem érzem jól magam, vagy nem lesznek megelégedve velem?! Akkor nem lenne értelme még egy évig ott maradni. Ha viszont minden jól megy, meg lehet hosszabbítani a szerződést.

– Ki is költözik? Sok külföldön játszó csak a meccsekre utazik ki...
– Annak nem látom értelmét. Számomra szükséges, hogy foglalkozzanak, törődjönek velem, együtt dolgozzak a csapattal, az edzőmmel. A Sparinál, ha Fodor Miklós, a fiúk edzője nem lenne, már lehet, hogy nem is asztaliteniszeznék. Ő volt az, aki sokat segített nekem az edzéseken.

– A nők edzője, Szily György nem?
– Gyurinak erre nem volt ideje, de ezt meg is értem. Főleg annak tudatában, hogy társadalmi munkában végzi. Akkor hogy várjak el tőle bármit is? Családja van, elsősorban róluk kell gondoskodnia.

– De nincs harag kettőjük közt?
– Nincs, megérti a döntésem. Látja ő is, hogy olyanok a lehetőségek külföldön, amelyekkel itt nem lehet versenyezni.

– Hányszorosa az ottani kereset az itteninek?
– Minimum a duplája, de nem ez volt a döntő számomra. Inkább az, hogy bizonytalannak látom a kecskeméti asztalitenisz helyzetét. Hiába érjük el a sportkör történetében a legjobb eredményeket, egyre roszszabb helyzetbe kerül az asztalitenisz.

– Volt egyáltalán valaki, aki meglepődött a távozásán?
– Nem nagyon. Inkább azon lepődtek meg, hogy ezt sokáig titokban tudtam tartani. Nem éreztem azt, hogy az eredményeim ellenére nélkülözhetetlen lennék a csapatban, ezért már decembertől tárgyaltam a németekkel, akiknél már lassan lejár az átigazolási időszak. Kivártam, ameddig lehetett, és csak néhány hete írtam alá a szerződést – a családom segítségével és jóváhagyásával.

– Elképzelhető, hogy kint marad Németországban?
– Ha sikerül jól megtanulnom a nyelvüket, megbecsülnek, és eredményes leszek, akkor úgyis lesz lehetőség a szerződéshosszabbításra. A jövőmet azonban természetesen Kecskeméten tudnám elképzelni, hiszen ide tartozom.

Megállja a helyét külföldön

Szily György edző nem örül, hogy távozik játékosa, de teljesen megérti döntését: – Áginak gondolnia kell az egzisztenciájára, és ez a német csapatnál jobban megteremthető, mint idehaza. Jó asztaliteniszezőnek tartom, és tudom, hogy kint is meg fogja állni a helyét. Sok sikert kívánok neki – mondta Szily.

-->

Címkék#sport

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!