Zsíros kenyér is jár?

A magyar gyerekek több mint fele – 750 ezren – élnek szegénységben, ötödük pedig – 450 ezren – a szociológusok által használt kifejezéssel: mélyszegénységben. Ezek a gyerekek általában úgy hajtják álomra fejüket, hogy aznap nem ettek meleg ételt. A probléma súlyát nem csak a kormány által szerda este elfogadott, „Legyen jobb a gyerekeknek” elnevezésű nemzeti stratégia kidolgozója, Ferge Zsuzsa szociológus éreztette tegnap a Parlamentben, hanem Szili Katalin házelnök is.

Az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott: „Lehetséges, hogy a rendszerváltás kiigazítására van szükség, a gyermekek esélyének javítása érdekében.” Ekkor kezdődött ugyanis az a folyamat, amely során nyílni kezdett a társadalmi olló és egyre nagyobbak lettek a jövedelmi különbségek a társadalom alsó- és felső tizede között. Ráadásul tisztán kimutatható, hogy minél több gyereket nevel egy család, annál nagyobb az esélye a nyomorra: „a három vagy annál több gyereket nevelő nagycsaládok 60 százaléka él a létminimum alatt, 5-7 csemete esetén ez az arány eléri a 80–90 százalékot is” – hangsúlyozta Ferge Zsuzsa, szerinte ez részben az alacsony családi pótlék miatt alakulhat így. Kifejezetten rossz megoldásnak tartja Kóka János gazdasági miniszter javaslatát, hogy csak a rászorulóknak kell családi pótlékot folyósítani. Ferge szerint ez tovább mélyítené a szakadékot a szegények és a középosztálybeliek között.

A szociológus szerint nem lehet jövedelemtől függővé tenni a díjat, de arányosan többet kellene juttatni a két-háromgyerekeseknek, mint az egykét nevelőknek. Felhívta a figyelmet Brüsszel ellentmondásos viselkedésére: „betartatják a konvergenciaprogramot, ugyanakkor megfeddik az országot azért, mert keveset fordítunk szociális kiadásokra”.

Messze mutató probléma, hogy a mélyszegénység újratermeli önmagát: ennek egyik oka egészségügyi, másik az oktatással hozható összefüggésbe. A népesedéskutatók kimutatták, hogy a rendszerváltáskor a szegény harmincévesek „csak” 9 százalékkal éltek rövidebb ideig, mint a gazdagok, a mai fiatal férfiak és nők 17 évvel élnek rövidebb ideig, ha rossz körülmények közt élnek. Ennek oka, hogy már nagyon fiatalkorban kialakulnak azok a krónikus betegségek, amelyek a munkavállalásban is korlátozzák az érintetteket. Másrészt azokból a családokból, akik a létminimum környékén élnek, mindösszesen négy százaléknyi azoknak a gyermekeknek az aránya, akik diplomához jutnak. Noha mindenki befejezi az általános iskolát, a nyolc osztályt végzettek negyede-ötöde funkcionális analfabéta.

Ferge Zsuzsa szerint oda kell koncentrálni az uniós forrásokat, ahol a legnagyobb a probléma: a 28 legreménytelenebb helyzetben lévő kistérségben élő, a roma és fogyatékos gyermekek vannak a leghátrányosabb helyzetben.

A nemzeti stratégia elfogadása utáni tájékoztatón Danks Emese kormányszóvivő elismerte: a tervezet nem tartalmaz konkrétumokat és nem jelöl meg forrásokat sem. Kovárik Erzsébet, a szociális minisztérium biztosa lapunk kérdésére elárulta: uniós pályázatokból sok pénz hívható le a gyermekszegénység felszámolására, csak korai (5 éves kor alatti) készségfejlesztésre 11 milliárd forint használható fel.

Érdekes egybeesés: annak ellenére, hogy a megoldási javaslatokat több mint egy éve kezdték kidolgozni, csupán szerdán fogadta el a kormány a „Legyen jobb a gyermekeknek” című, 25 évre tervező nemzeti stratégiát. Mindössze néhány nappal azután, hogy az UNICEF nemzetközi gyermekvédelmi szervezet közzétette megdöbbentő és a magyar gyerekek rossz életkörülményeire rávilágító jelentését. A 21 fejlett országot átfogó tanulmányból kiderült: a gyerekek anyagi helyzetét tekintve majdnem sereghajtók vagyunk, csak Lengyelország kullog mögöttünk. Ennél is elborzasztóbb adat: a vizsgált országok közül Magyarországon cseperedik föl a legtöbb gyerek olyan családban, ahol a szülők munkanélküliek. A csecsemőhalandóság gyakoriságát tekintve is utolsók vagyunk, magas a fiatalkorú terhesség mutatója és a kissúlyú újszülöttek aránya. A meglehetősen rossz helyezést kapott Angliát sokkolták gyermekszegénységi adataik, „most újra önvizsgálatot tart, vajon eleget tesz-e a gyerekekért. Mi sem tehetünk mást” – mondta Ferge Zsuzsa szociológus.