Bővülhet a metróhálózat

[caption id="" align="alignleft" width="138"] A klasszikus HÉV napjai meg vannak számlálva. Metró jár a felszínen is.
[/caption]Immár a BKV is támogatja a 2-es metró és a gödöllői HÉV összekötésének tervét. A közlekedési vállalat ugyanis olyan metrókocsikat vásárol, amelyek alkalmasak arra, hogy a felszínen, áramszedővel is haladjanak. Ma zárul le a szerelvényekre kiírt pályázat első szakasza. Szász Tamás, a BKV szóvivője közölte, a pályázati kiírás tartalmazza azt a feltételt, hogy a kocsik felső áramszedővel is működhessenek. A társaság illetékesei korábban teljesen kizártnak tartották ezt a megoldást. Volt, aki azt mondta a Reggelnek, hogy a budapesti alagutakban nem férne el az áramszedő, még behúzva sem. Olyan BKV-s vezető is akadt, aki szerint ilyen járművek nem léteznek.

Most, hogy elkészült a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) tanulmánya, változott a helyzet. A BKV szóvivője például kifejezetten jónak tartja a javaslatot. A VEKE-nek már csak a budapesti városvezetést kell meggyőznie. Vajda Pál főpolgármester-helyettes néhány napja még elzárkózott az ötlettől. A közlekedésfejlesztési tervre hivatkozott, amely szerint csak Rákosfalváig hosszabbítanák meg a vonalat. A civilek szerint azonban ennek semmi értelme. Csak úgy növelhető az utazási színvonal, ha átszállás nélkül lehet eljutni a belvárosba a külső kerületekből, illetve az elővárosokból. A BKV utasainak száma félévente három százalékkal csökken – derült ki a városháza szakbizottságában. A folyamatot csak a tömegközlekedés fejlesztésével lehet megállítani. Erre lenne alkalmas többek között a HÉV és a metró összekapcsolása. Mégpedig hasznosságához képest viszonylag kevés pénzből. Becslések szerint 300 ezer ember mindennapjait könnyítené meg a fejlesztés. A metró állomása az Örs vezér térnél a föld alá kerülne.

A Kerepesi út túlsó felén már újra a felszínen haladnának a vonatok. Épp ott, ahol most a HÉV. Átépítenék a pályáját, de nem csak a síneket cserélnék ki. A XVI. kerületben már ma is sok gondot okoz, hogy a HÉV a felszínen keresztezi a forgalmas utakat. Így az autók és buszok kénytelenek a sorompóknál várakozni, amíg elmegy a zöld vonat. Ha a metró jár majd erre, még gyakrabban váltana pirosra a lámpa, hiszen sűrűbb a követési távolság. Épp ezért föld alá vinnék a fontosabb állomásokat a XVI. kerületben. Egyes szakaszokon pedig alagútban gurulnának a járművek. Mindezzel együtt sem kerülne többe a beruházás 25 milliárd forintnál.

Az első ütem, vagyis az Örs vezér téri összekötés és a peronok megemelése tízmilliárdból kijön – áll a tanulmányban. Ám Budapestnek még ennyit sem kellene előteremtenie. Az Európai Unió ugyanis szinte minden ehhez hasonló fejlesztést támogat. Akár kilencven százalékos vissza nem térítendő támogatást is kaphatna a beruházás. Nem véletlenül szerepel a Podmaniczky-programban.

A fejlesztés első üteme tíz éven belül megtérülne. Új utasokat tudna nyerni a BKV. Budapesten a XVI. kerületben van talán a legtöbb autó, szinte minden háztartásra jut egy. Egy közvetlen metrókapcsolat sokakat elgondolkodtatna, hogy érdemes-e dugóban ülni a Veres Péter úton. Továbbá kevesebb buszt kellene üzemeltetnie a BKV-nak. Arról nem is szólva, hogy mennyire felértékelődne Zugló.

A metróvá alakuló HÉV lesz a favorit Budapest tömegközlekedésében

Hasonlóan épülne az 5-ös metró. Itt két HÉV-vonalat, a csepelit kötnék össze a szentendreivel a föld alatt, és megépítenék a hozzájuk tartozó metrószakaszt. A világ nagyvárosaiban egyébként már szinte csak így építenek metrót. A föld alatti közlekedésnek ugyanis nem csak az a feladata, hogy a városon belül meggyorsítsa az utazást. Legalább ennyire fontos, hogy az elővárosok számára kényelmes kapcsolatot biztosítson a belvárossal. Csak így lehet elérni, hogy kevesebb autó jöjjön be a zsúfolt városi utakra.