Közélet

2016.12.03. 12:50

A mai fiataloknak fontosabb a tanulás, mint a buli

Megkérdeztek közel ezer, 7-12. osztályos kecskeméti fiatalt, mit tartana a három legfontosabbnak feladatának, ha polgármesterré választanák. Közel felük a munkahelyek teremtését, az oktatás színvonalának emelését és az egészségügyi alapellátás fejlesztését jelölte meg – és nem a belvárosi bulihelyek számának növelését.

Hraskó István

Milyenek a magyarok?

A kecskeméti fiatalok szerint a magyarság öt legjellemzőbb tulajdonsága a következő: pesszimista, megvesztegethető, hazaszerető, széthúzó és kitartó. A magyarok öt legkevésbé jellemző tulajdonsága pedig: szavahihető, rendszerető, tisztességes, megbízható és optimista. Ebből látható, hogy a megkérdezett fiatalok magyarságképe meglehetősen negatív, hiszen míg az öt legkevésbé jellemző tulajdonság közé kizárólag pozitív jellemvonások kerültek, addig az öt legjellemzőbbnek tartott között csupán két pozitív jelenik meg.

Kecskeméten 5 évente végeznek úgynevezett nagymintás ifjúságkutatási programot, mégpedig azzal a céllal, hogy megalapozzák az ifjúsági stratégiákat és cselekvési terveket. A felméréssel emellett hiteles információkat tudnak kapni a megkérdezett fiatalok kulturális fogyasztásáról és szabadidős szokásairól, társadalmi részvételéről és politikai aktivitásáról, munkaerő-piaci és gazdasági kilátásairól, valamint értékeiről.

Az idei évben újra eljött az ideje a felmérésnek. Összesen 1026 Kecskeméten élő vagy tanuló, 7-12. osztályos diák töltötte ki az online kérdőívet, amelyet úgy állítottak össze a polgármesteri hivatal és a Hírös Agóra munkatársai, hogy reprezentatív legyen iskolatípus, évfolyam és nemek tekintetében (egyházi intézményekben is volt lekérdezés). A kérdőív anonim volt, kiemelten figyeltek arra, hogy ne lehessen visszaazonosítani a válaszadót. Az eredmények összegzése a kecskeméti képviselő-testület novemberi ülésére készült, 2017-19-re szóló ifjúsági cselekvési tervben olvasható.

Kulturális fogyasztás, szabadidő felhasználása

A felmérés során rákérdeztek a szabadidő-eltöltésre. Túl nagy meglepetést ez nem hozott: a kereskedelmi és vendéglátó-ipari tevékenységet folytató üzletek látogatása mellett még a sport tölt be nagyon fontos szerepet a fiatalok életében. Az összegzés szerint ugyanakkor megállapítható: „Kecskemét gazdag kulturális intézményrendszerének és kínálatának egy jelentős része éppen azok elől marad elrejtve, akik a város művészetkedvelő és kultúrapártoló polgárságának utánpótlását kellene, hogy jelentsék”. Éppen ezért fontos feladatként tűzik ki, hogy a fiatalokat megismertessék a város kulturális értékeivel, mert ez növelheti köreikben a lokálpatriotizmust. Megjegyzik azt is, hogy törekedni kell az ifjúsággal történő intenzívebb párbeszédre és valós igények minél hitelesebb felmérésére a kultúra, a kultúrafogyasztás területén.

Társadalmi részvétel, politikai aktivitás

A kecskeméti fiatalok – hasonlóan az országos és az európai tendenciákhoz – a politika iránt meglehetősen visszafogott aktivitást mutatnak, hiszen mindössze 10 százalékukat érdeklik komolyabban, intenzíven a közügyek.
„Tegyük fel, hogy polgármester-jelöltként indulsz a helyi választásokon. Az alábbi szempontok közül válaszd ki azt a hármat, amelyet a legfontosabbnak tartanál megvalósítani Kecskeméten a megválasztásod esetén” – egy ilyen kérdést is feltettek a fiataloknak. Tizennégy lehetőség közül választhattak, és az eredmények azt mutatják: a mai tinik a jelek szerint sokkal felnőttesebben gondolkodnak, mint ahogy azt hinnénk. Hiszen a kérdőív kitöltőinek fele a munkahelyek teremtését a három legégetőbb teendő közé sorolta, míg a másik két legnépszerűbb válaszlehetőség az oktatás színvonalának emelése és az egészségügyi alapellátás fejlesztése volt. Azt, hogy a belvárosban több szórakozóhely legyen, csak a diákok ötöde venné polgármesteri listájának elejére, a csendrendelet pedig a jelek szerint abszolút nem zavarja a helyi ifjúságot.

A cselekvési terv készítői szerint nagyobb hangsúlyt kell fektetni a fiatalok helyi közügyekbe való aktívabb és közvetlenebb bevonására, szükséges rendszeresebbé tenni a diákok és a helyi döntéshozók közötti valós párbeszédet.

A válaszadó fiatalok megoszlása (fő)

Nemek szerint

Férfi 479

Nő 516

Nem válaszolt 31

Iskolatípus szerint

Általános iskola 207

Szakiskola 112

Szakközépiskola 402

Gimnázium 271

Főiskola 4

Nem válaszolt 30

Életkor szerint

7-8. osztály 235

9-10. osztály 378

11-12. osztály 345

Nem válaszolt 34

Munkaerőpiac, gazdasági kilátások

Mivel a felmérésben résztvevő fiatalok döntő többségének nem volt közvetlen munkaerő-piaci tapasztalata, ezért ebben a témakörben arra a kérdésre válaszoltak, hogy milyen szempontokat tartanak lényegesnek egy munkahellyel kapcsolatban. Nos, szerintük az ideális munkahely jó fizetést biztosít, stresszmentes és a munkahelyi vezető személye is kedvező. A válaszadók közel háromnegyede gondolta úgy, hogy az anyagi megbecsültség is nagyon fontos tényező egy munkahelynél. Az is kiderült, hogy a feladat változatossága lényegesebb a fiatalok számára, mint a társadalmi hasznossága (ez az utolsó szempont, amit figyelembe vesznek).
Az összes megkérdezett kecskeméti fiatal kétharmada tartja elképzelhetőnek, hogy másik magyar településen vállaljon munkát, háromnegyedük pedig nem zárná ki a lehetőséget, hogy külföldön dolgozzon.

A felmérés megmutatta, a fiatalok tisztában vannak azzal, hogy a munkanélküliség komoly probléma a körükben. Jelentős részük gondolja azt, hogy a magasabb végzettség munkaerő-piaci előnyt jelent, ugyanakkor úgy ítélik meg, hogy az iskolák nem készítenek fel jól a munka világára. Figyelemre méltó az is, hogy a munkaerő-piaci érvényesülés szempontjából fontosabbnak és hasznosabbnak tartják a kapcsolati, mint a tudástőkét. 30 százalékuk egyáltalán nem ért egyet sem azzal, hogy a fizetések arányban állnak az elvégzett munkával, sem azzal, hogy Magyarországon a becsületes munkából meg lehet élni.

Értékek

A válaszok alapján elmondható, hogy továbbra is a szülők, a barátok és a család hatása a legerősebb a fiatalok értékrendjére. A kutatás összegzői megállapították, a média a szerepe a vártnál kisebb a tinik értékrendjének formál(ód)ásában,  de azt is, hogy „az oktatási rendszer és az egyházak egyre kevésbé képesek olyan személyiségek, követésre méltó példaképek kiállítására, akik megérintenék, megszólítanák a fiatalokat”.

Igyekeztek feltérképezni a felmérésben a fiatalok „tolerancia-szintjeit” is. Az eredmények szerint köreikben a leginkább elutasított csoport a migránsoké és menekülteké, valamint büntetett előéletűeké. Legkevésbé a kisgyermekes családok, a határon túli magyarok és a nem magyar nemzetiségű külföldiek szomszédsága lenne zavaró a megkérdezettek számára. Legmegosztóbb ebben a tekintetben a szenvedélybetegséggel küzdők köre, hiszen a válaszadók 59 százalékát zavarná, míg 41 százalékát nem, ha a szomszédja szenvedélybetegséggel küzdő ember lenne.

Kecskemét legyen megtartó és befogadó város!

A műhelymunkák során a fiatalok két alapvető célkitűzése, igénye fogalmazódott meg. Az egyik, hogy a város ifjúságpolitikájának elsődlegesen a fiatalok megtartását kell szolgálnia. Ennek érdekében egy olyan átfogó stratégia megvalósítása szükséges, amely helyben tartja az itt felnőtt generációt, illetve képes visszacsalogatni a gyermekkorukat, fiatalságukat a településen töltő, de innen továbbtanulási, világ-felfedezési céllal elvándorolt fiatal felnőtteket. „Ennek érdekében azonban a mostaninál lényegesen egyértelműbb gesztusokat kell tennie a városnak” – áll a cselekvési tervben.
A másik kiemelt célkitűzés pedig az lehet, hogy Kecskemét vonzó célpont legyen a városon kívüli fiatalok számára is. Ennek legfontosabb pillére, hogy a vendégként érkező, vagy ifjúsági cseréken, szakmai programokon részt vevő, illetve hosszabb-rövidebb tanulmányaik miatt a városban tartózkodó hazai és külföldi fiatalokat „befogadó szellemiséggel, felkészülten, és számukra megszokott, „hozzájuk igazított” infrastruktúrával és szabályzó környezettel várja a helyi közösség”.

Melyik három feladatot tartanád a legfontosabbnak polgármesterként?

1. Több munkahely teremtése 512

2. Oktatás színvonalának emelése 452

3. Az egészségügyi alapellátás fejlesztése, az egészségmegőrzés támogatása 437

4. Könnyebb lakáshoz jutás elősegítése 235

5. Több és magasabb színvonalú rendezvény, fesztivál megszervezése 214

6. Rendezettebb, egészségesebb környezet megteremtése 212

7. Több belvárosi szórakozóhely létesítése 205

8. Közbiztonság javítása 203

9. Több és jobb színvonalú közút és kerékpárút létrehozása 172

10. Kisebbségek és hátrányos helyzetű csoportok hatékonyabb képviselete 130

11. A turizmus fejlesztése 113

12. Jobb színvonalú közösségi közlekedés létrehozása 91

13. A demokratikus jogok, a gyülekezési-, szólás- és véleményszabadság szélesebb körű biztosítása 83

14. A szórakozóhelyek nyitvatartási idejét korlátozó önkormányzati rendelet (csendrendelet) módosítása 70

 

Hraskó István Milyenek a magyarok? A kecskeméti fiatalok szerint a magyarság öt legjellemzőbb tulajdonsága a következő: pesszimista, megvesztegethető, hazaszerető, széthúzó és kitartó. A magyarok öt legkevésbé jellemző tulajdonsága pedig: szavahihető, rendszerető, tisztességes, megbízható és optimista. Ebből látható, hogy a megkérdezett fiatalok magyarságképe meglehetősen negatív, hiszen míg az öt legkevésbé jellemző tulajdonság közé kizárólag pozitív jellemvonások kerültek, addig az öt legjellemzőbbnek tartott között csupán két pozitív jelenik meg. A válaszadó fiatalok megoszlása (fő) Nemek szerint

Férfi 479

Nő 516

Nem válaszolt 31

Iskolatípus szerint

Általános iskola 207

Szakiskola 112

Szakközépiskola 402

Gimnázium 271

Főiskola 4

Nem válaszolt 30

Életkor szerint

7-8. osztály 235

9-10. osztály 378

11-12. osztály 345

Nem válaszolt 34 Melyik három feladatot tartanád a legfontosabbnak polgármesterként? 1. Több munkahely teremtése 512

2. Oktatás színvonalának emelése 452

3. Az egészségügyi alapellátás fejlesztése, az egészségmegőrzés támogatása 437

4. Könnyebb lakáshoz jutás elősegítése 235

5. Több és magasabb színvonalú rendezvény, fesztivál megszervezése 214

6. Rendezettebb, egészségesebb környezet megteremtése 212

7. Több belvárosi szórakozóhely létesítése 205

8. Közbiztonság javítása 203

9. Több és jobb színvonalú közút és kerékpárút létrehozása 172

10. Kisebbségek és hátrányos helyzetű csoportok hatékonyabb képviselete 130

11. A turizmus fejlesztése 113

12. Jobb színvonalú közösségi közlekedés létrehozása 91

13. A demokratikus jogok, a gyülekezési-, szólás- és véleményszabadság szélesebb körű biztosítása 83

14. A szórakozóhelyek nyitvatartási idejét korlátozó önkormányzati rendelet (csendrendelet) módosítása 70 A kecskeméti fiatalok több fesztivált szeretnének. Kétévente velük és nekik rendezi meg a Csiperó fesztivált Farkas Gábor és csapata A kecskeméti fiatalok szeretnek tanulni, és fontosnak tartják az oktatás színvonalának emelését -->

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!