„Az elnyomók nem járhattak sikerrel, mert szabadságvágyunk szívünkből fakad”

Vasárnap délelőtt több százan - köztük 56-os szervezetek képviselői - vettek részt Kecskeméten, a Szabadság téren tartott ünnepi megemlékezésen, ahol először Dóbiás Péter és együttese adott zenés műsort, korabeli beszédekből, röplapokból, plakátokból idézve.

- A mai kor nemzedékei számára nehezen elképzelhetőek és még nehezebben megérthetőek az országot rabigába döntő kommunista diktatúra hétköznapjai, nehezen átélhető mindaz, mit éreztek az akkori fiatalok, milyen reményekkel tekintettek saját jövőjükre. És talán még nehezebben elképzelhető és átélhető az az elemi elkeseredettség, amit akkor éreztek, amikor szabadságuk utolsó maradékát is veszélyeztetve látták az elnyomó rendszer szürkeségében. De az is egyértelmű, hogy ugyanaz az érzés szólított ma ide bennünket, mint amelyik hatvan évvel ezelőtt az utcákra vitte az  embereket, és ugyanazt érezzük itt legbelül, amit 1956. október 23-án éreztek nők és férfiak. A szabadság hozott össze ma bennünket - mondta beszédében a kecskeméti polgármester.

Szemereyné Pataki Klaudia úgy folytatta: hatvan éve nemcsak forradalmat robbantottak ki, hanem egy évtizedekig tartó szabadságharcot, „amelyet két dicsőséges hét után a felszínen eltiportak, de elnyomni már soha többé nem tudtak, amit minden lehetséges eszközzel igyekeztek meg nem történtté tenni”.

- A kommunizmus itt a homokon is a lehető legbrutálisabb módon igyekezett példát statuálni, úgy, ahogy azt 56 előtt is tette. Szorgalmas gazdákat, becsületesen dolgozó embereket, az elesetteken segíteni akaró istenhívőket rángatott bíróság elé, majd zárt börtönbe. Tűzzel-vassal igyekeztek elnyomni azt, amit már soha többet nem lehetett már kitörölni belőlünk. Az elnyomók nem járhattak sikerrel. Hogyan is járhattak volna, hiszen szabadságvágyunk a szívünkből fakad, a szívünkben élt tovább a forradalom után is, márpedig ami a szívben születik, az mindig győzedelmeskedik - folytatta a polgármester.

[caption id="" align="aligncenter" width="650"] Galériánkért kattintson a képre! Fotók: Bús Csaba
[/caption]

Szemereyné Pataki Klaudia kijelentette: most, hogy végre senki nem szólhat bele életünkbe, és nem mondhatja meg nekünk, hogy mit érezzünk, meg kell becsülnünk a szülők, nagyszülők által kivívott szabadságot.

- Kötelességünk őrizni az emlékezetüket, kötelességünk életben tartani azt az eszmeiséget, amit megsegítettek - mondta a polgármester.
A megemlékezést koszorúzás zárta az ''56-os emlékművél.