Vízkereszt - leporolva, polírozva

– Színházon belül is nagy várakozás előzi meg, hogy milyen lesz a Mohácsi-rendezés. Amikor erről érdeklődtem egy olyan színésztől, aki egyébként nincs benne a darabban, úgy reagált: „Nagyon érdekes lesz és ebbe több minden belefér...” – mondta nevetve. Mire számítsanak a kecskeméti nézők? – kérdeztem Mohácsi Jánost.
– Nem tudom, mire gondolt a kolléga, de sok helyen eltérünk a Shakespeare-féle dramaturgiától. Maga a nagy történet az körülbelül az, mint az eredeti. Ugyanakkor azt a nyelvet én sok helyen nem tartom beszélhetőnek, még a legkiválóbb Nádasdy-fordítást sem. Vannak olyan jelenetek, melyekkel dramaturgiailag nem voltunk kibékülve és belekerült egy csomó ötlet, szintén dramaturgiai okokból. A darab nagyon fontos eleme a zenekar is. S nem egy egyértelmű, felhőtlen vígjáték ez, különösen a vége nem, ami egyébként Shakespeare-nél is ugyanígy van. Tehát az igazi szándékom kifejteni azt, amit ez a nagyszerű ember írt valamikor, de teljesen lefújva róla a port, sőt, a porfújás után még polírozzuk is.

– A szereposztás első ránézésre is elképesztően erős. Harmadszor rendez Kecskeméten, vannak kedvenc színészei, akikhez ragaszkodik?
– Minden rendezőnek vannak kedvenc színészei, sokan vannak Kaposvárról is, értjük egymás nyelvét, nem arra megy el az idő, mint egy új társulatnál, hogy be kell lakni egymást. Viszont az anyag nagyon nehéz, sok figurát írtunk bele. Ami Shakespeare-nél csak egy szerzői utasítás, például hogy a „Herceg és kísérete jő.”, nekem a kíséret mindig azt jelenti, hogy azok élő emberek, nem pedig statiszták. Így őket is igyekeztünk egyéniesíteni és így a szöveges szereplők száma háromszorosa lett, mint amennyi Shakespeare-nél van. Ezen kívül ezt az éteri tájat, ahol a történet játszódik, megpróbáltuk kicsit strukturálni szociológiailag, bármennyire fellengzősnek is tűnik ez. Tehát, hogy ki van az alján a társadalomnak, ki van a tetején, mi az erőszakszervezete, mik az életük, előítéleteik, problémáik. Kicsit talán mélyebben foglalkozunk a történettel, mint a színtiszta Shakespeare-mű.

– Aktualizálás, áthallás lesz a darabban?
– Nem, nem! Amikor arról akarok darabot csinálni, akkor arról csinálok. Például A csillagos ég a Radnótiban az arról szólt, amiről szólt: a mai magyar színházi életről. Szituációk biztosan lesznek ismerősek a nézőknek, de semmiféle kiszólást én ebbe nem szeretnék belevinni, idegen lenne az egésztől.

[caption id="" align="aligncenter" width="650"] Fotók: Bús Csaba
[/caption]

Trokán Nóra fiúszerepben

A darabban a Violát alakító Trokán Nórának férfinak kell öltöznie, hogy beállhasson Orsino herceg udvarába. – Milyen feladat egy fiatal, csinos színésznőnek férfi ruhában játszani? – kérdeztem Trokán Nórát.
– Nagyon jó játék. Nem törekszünk arra, hogy férfi sztereotípiákat mutassunk meg, inkább az a lényeg, hogy Viola miként tud elrejtőzködni a fiú szerep mögé. Ugyanis a lánynak nagyon nehéz helyzetben kell helytállnia, mert szerelme a herceg, Orsino viszont másba szerelmes és szívhez szóló üzeneteit nekem, vagyis a fiúnak hitt Violának kell továbbítania – avat be a részletekbe Trokán Nóra.
Az elmúlt évadban a Zsótér Sándor rendezte Macska a forró bádogtetőn című kecskeméti előadás „vitt mindent”. A közönségsiker mellett szakmai díjeső is hullott a darabra: a POSZT-on elnyerte a legjobb előadás díját, Trokán Nóra a legjobb női főszereplő, Csombor Teréz pedig a legjobb női mellékszereplő lett. Ráadásul Csombor Teréz ebben a darabban nyújtott alakításáért a múlt héten megkapta a Színikritikusok Díját is. Trokán Nórát arról faggattam, hogy egy színész – az olvasópróbától a premier végi vastapsig tartó folyamatban – megérzi-e valamikor, hogy rendkívüli dolog, egy készülő színpadi csoda részese?
– Ezt közben nem érzékeli belülről az ember. Azt tudja érzékelni, hogy egy jó hangulatú munkafolyamatban van benne. Az azért valamire mindig garancia, ha jól működnek együtt a színészek a rendezővel és jó a hangulat. Pláne egy olyan emberrel, mint Zsótér Sándor és egy ilyen remek darabban. Azt azért éreztük, hogy olyan nagyon rossz nem lesz, de egy ekkora sikerre előre nem lehet számítani – vélekedett Trokán Nóra.
A színésznő öt év kecskeméti társulati tagság után harmadik éve szabadúszó. Ez milyen változást hozott az életében, például többet szerepel a kereskedelmi tévékben?
– Nem feltétlenül. Ez színházi értelemben vett szabadúszás, nem azt jelenti, hogy másfele is feltétlen nyitnék. Viszont egy-két színházban megfordultam, például az Örkényben, az Átriumban, most játszom a Nemzetiben, a főiskolán is egy előadásban, amibe beugrottam. Most került a mozikba Gigor Attila Kút című filmje, amelyben egy roma prostit játszom, ez az első nagyjátékfilm szerepem. Szerintem nagyon jól sikerült és nagyon örülök, hogy ilyen jó filmben szerepelhetek. Tehát egy szabadabb életmód ez, de ehhez nyilván kell az is, hogy Kecskeméten számítanak rám, ami nagyon jó érzés – mondta el Trokán Nóra.

Vízkereszt

Szereplők: Szemenyei János, Märcz Fruzsina, Kőszegi Ákos, Róbert Gábor, Farkas Ádám. Körtvélyessy Zsolt, Demeter Helga, Decsi Edit, Trokán Nóra, Nagy Márk e. h., Hegedűs Zoltán, Fazakas Géza, Kocsis Pál, Csapó Virág, Zayzon Zsolt, Sirkó Anna, Jankovics Péter. Zenészek: Puskás Gyula, Tóth Jázmin, Benedek Péter. Dramaturg: Mohácsi István. Zeneszerző: Kovács Márton. Díszlettervező: Khell Zsolt. Jelmeztervező: Remete Kriszta. Rendező: Mohácsi János.