Kilenc strici kapott letöltendőt

A kecskeméti rendőrök még 2006-ban, egy prostituált feljelentése nyomán kezdtek el nyomozni az ügyben, így tárták fel az örömlányokat futtató csoport kapcsolatait.

2008 augusztus végén-szeptember elején aztán a banda tizenegy tagját őrizetbe vették, pár hónap előzetes letartóztatás után azonban valamennyien kijöhettek a börtönből, és szabadlábon védekezhettek. A per még 2011 februárjában elkezdődött, csak mostanra ért el az elsőfokú ítéletig.

Az egyik fő vádlott egy jelenleg 40 éves férfi, C. Miklós volt, de jópár rokona ült mellette a vádlottak padján, ugyanis a másodrendű vádlott az apja,  a harmadrendű pedig a bűncselekmények idején még fiatalkorú fia volt (az ő nevük is C. Miklós). De vádlott volt a perben a futtató nagyapa felesége, közös lányuk illetve annak a férje is.

A vádirat szerint ők irányították azt a bandát, mely a kecskeméti prostituáltak jelentős részét futtatta 2006 és 2008 között. A most 64 éves nagyapa – akinek már korábban is voltak hasonló ügyei, a nyolcvanas években kerítés bűntettért öt év fegyházat kapott – és fia valóságos hálózatot építettek ki embereikből.

Felosztották maguk között a várost, és az 52-es és az 54-es főút mentén ők határozták meg azokat az útszakaszokat, ahol a bandához tartozó stricik kiállíthatták az örömlányokat. A csoport tagjainak napi ötezer forint útpénzt kellett fizetniük a vezéreknek, illetve be is kellett számolniuk a lányok napi forgalmáról. Ha egy strici megpróbálta elbliccelni az útpénzt, akkor megfenyegették.

A hiererchiában alsó szinten álló stricik – köztük nők is – felügyeltek a lányokra, hogy meg ne szökjenek, hozták-vitték őket, illetve értesítették egymást, ha a közelben rendőrjárőr bukkant fel. Több prostituáltat futtattak a Mindszenti körúton illetve a Külső-és Belső-Szegedi úton is.

A huszonhárom vádlott közül gyakorlatilag egyiknek sem volt munkája, magukat a lányok bevételeiből tartották fenn. Ha ezt kevesellték, akkor jött az erőszak: a vádirat szerint több prostituáltat bántalmaztak.

A „főnök” 2008-ban a hatóságok elől Hollandiába szökött, ahova követte szintén prostituált élettársa illetve a nagyapa kitartottja is. A fő megélhetési forrást itt is a lányok kéjelgésből származó bevételei jelentették számukra.
A hatodrendű vádlott, a nagymama szintén részt vett a hálózat működtetésében, több lányt elszállásolt magánál, akiket gyakran személyesen ellenőrzött a dunaföldvári vagy a jakabszállási út mellett. A munkába bevonta a harmadrendű vádlottat, fiatalkorú unokáját is.
A strici-csoport legtöbb tagját kitartottság bűntettében találta bűnösnek a bíróság. A 24 vádlottból elsőfokon kilencen kaptak 1-3 éves letöltendő szabadságvesztést, volt, aki fogház, a legtöbben börtön fokozatban. 13 vádlottat 1-1,5 év felfüggesztett börtönre ítélt a járásbíróság, míg kettőt 300 óra közérdekű munkára. Csak három vádlottnál jogerős a döntés, a többiek esetében a Kecskemét Törvényszéken folytatódik a per.