Kevesebb a szabadtéri tűz

Megyénk fokozottan erdőtűzveszélyes terület. Az elmúlt években is több nagy, emlékezetes tűzeset adott feladatot a lánglovagoknak. 2012 április végén a bugaci Nagyerdőben, a Kiskunsági Nemzeti Park (KNP) területén közel 1100 hektáron pusztítottak a lángok. Az ősborókás kilencven százaléka megsemmisült, akárcsak az itt költő madarak fészkei. Tavaly július végén pedig egyszerre két helyszínen tombolt nagykiterjedésű erdőtűz. Kaskantyú külterületén, a korábbi katonai lőtéren július 24-én kezdődött, és még itt tartott a tűzoltói beavatkozás, amikor két nappal később Kiskunhalas-Rekettyepusztán újabb, V. kiemelt fokozatú tűz keletkezett. Kaskantyúnál a fokozottan védett, közel 4000 hektáros erdőből 250 hektár károsodott, Rekettyepusztán pedig 400 hektár, de itt a tűz közvetlenül veszélyeztetett öt tanyát, és a MOL olajkitermelő és gyűjtő létesítményét is. A két helyszínen való egyidejű helytálláshoz a tűzoltók, a társszervek és a civilek intenzív, összehangolt munkájára volt szükség.
Az idei nyárról még nincs statisztika. Kovács Andreától, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság szóvivőjétől annyit tudtunk meg, hogy tavaly 427 szabadtéri tűz volt, idén az első félévben 191.
– A rendelkezésre álló statisztikai adatokból megállapítható, hogy csökkenő a tendencia, ami köszönhető a kedvező időjárási körülményeknek, a hatósági ellenőrzések hatékonyságának, valamint a lakosság és az erdő- és mezőgazdaságban dolgozók hatékony tájékoztatásának – vélekedett a szóvivő.

Mint elmondta, az erdő- és vegetációtüzeknél két fokozottan veszélyes időszak van, ekkor keletkezik a szabadtéri tüzek 70–75 százaléka, ami országosan többezer tűzoltósági riasztást jelent. Az egyik periódus a kora tavasz. A tavaszi tüzek fordulnak elő leggyakrabban, ennek magyarázata pedig a kertészkedésben rejlik. A jó időt kihasználva a kert és telek tulajdonosok tavasszal égetik el a száraz gazt, az avart és egyéb hasonló szerves anyagot.
A második kiemelt tűzkockázatú időszak júliustól-augusztus végéig tart. A száraz nyári hónapokban főleg az alföldi fenyvesek vannak kitéve az erdőtűz pusztításának.

– A szabadtéri tűzesetek különféle okokból gyulladhatnak, legtöbbjük azonban emberi gondatlanságra vezethető vissza. Ezek a tüzek jelentős természeti károkat okozhatnak. Sok esetben az előző évből megmaradt elgazosodott növényzet felszámolása érdekében a terület gazdája szándékosan gyújt tüzet, amely neki nem jár kárral. A tűzoltóságtól viszont nagy erőfeszítést igényel, és jelentős többletköltség a lángok megfékezése és a tűz által veszélyeztetett területek védelme. A gondatlan magatartás veszélyes az élet- és vagyonbiztonságra, hiszen amíg a tűzoltók a szabadtéri tüzekhez mennek, addig érkezhet olyan bejelentés, amelynél az emberi élet mentése lenne az elsődleges feladat – emelte ki Kovács Andrea.

Engedély kell az avar égetéséhez

A katasztrófavédelem megyei szóvivője hangsúlyozta: a száraz gazt, avart és egyéb kerti hulladékot belterületen elégetni továbbra is csak azokon a településeken lehet, ahol azt a helyi önkormányzat rendeletében szabályozza és feltételekhez kötötten megengedi (meghatározott napon és időpontban). Azokon a településeken, ahol a helyi önkormányzat ezekről nem rendelkezik, tilos a száraz gaz, avar és egyéb kerti hulladék belterületi égetése.
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat a külterületi ingatlanoknál az irányított égetést lehetővé teszi, de azt előzetesen a tűzvédelmi hatóság engedélyéhez köti. A kérelmet az égetés tervezett időpontját megelőző 10. napig kell benyújtani az illetékes tűzvédelmi hatósághoz, amely azt 5 munkanapon belül elbírálja.