Kézműves sörfesztivál a múzeumban

Úgy tűnik hazánkban is egyre népszerűbbek a különleges kézműves sörök. Ezt bizonyítja az is, hogy zsúfolásig telt érdeklődőkkel a hétvégén a Kiskun Múzeum hangulatos udvara, amely másodszor adott otthont a jótékonysági kézműves sörfesztiválnak. A látogatók száma a tavalyihoz képest megduplázódott, idén mintegy kétezer embert vonzott az esemény. A jó időnek köszönhetően a sörök gyorsan fogytak. A legkapósabb a whiskys sör volt, amely már az első nap elfogyott.

– A Félegyházi Kézműves Sörfesztivál története két szálról indult – meséli Ónodi Árpád főszervező. – Az első a Múzeumok Éjszakája országos rendezvény volt, amit nagyon sokan kedvelnek, ám a múzeumnak nem származik bevétele belőle. Ezért indultunk el egy olyan vonalon, amivel anyagilag is tudjuk támogatni a Kiskun Múzeum Baráti Köre Egyesületet. A civil szervezet ugyanis a múzeum működésébe is besegít. A második szál Tóth Miklós barátom, kiskunfélegyházi sörfőző volt, aki hét fajta különleges sört gyárt. Művei – mert én csak így hívom a söreit – az egész országban ismerik és szeretik, Kiskunfélegyházán azonban alig ismerik. Ennek az lehet az oka, hogy városunkban a kézműves sörfogyasztásnak még nincs kultúrája. Ez a két szál ért össze, már az elmúlt évben a múzeumban – részletezte Ónodi Árpád.

– A Kiskun Múzeum olyan impozáns régi épületegyüttes, ami bármilyen kulturális fesztivál megtartására alkalmas. Ezért is gondoltunk arra, hogy a sörfesztivált is itt rendezzük meg. Mivel populáris könnyűzenei produkciók nem illenek ehhez az épülethez ezúttal is válogatott kulturális programmal örvendeztettük meg a kézműves sörök fogyasztóit. Örömteli dolog, hogy sok volt a visszatérő vendég, akik keresték az elmúlt évben kóstolt söröket, fellépőket, mert szívükbe lopta magát a fesztivál – tette hozzá a főszervező.
Azt is elmondta, hogy két szálon indult el a zenei program is. Pénteken, a könnyűzenén volt a hangsúly. A hetedik rocktábor legnagyobb turnusának, a serdülőknek a záró koncertjét tartották meg. A 14-18 éves gyerekek egy hét alatt komolyan dolgoztak azért, hogy bemutathassák a táborban tanultakat.

Több százan nézték végig az előadásukat. Utána maradtak továbbra is a rock zenénél, Tiszakécskéről érkezett a Spontán Blues Band,  ők fejezték be az estét szintén színvonalas előadással. Szombaton inkább a hagyományőrzésen volt a hangsúly. Kiskunfélegyháza jelentős fúvószenekari múlttal rendelkezik. A sörfesztiválon ezúttal is kiváló hangulatot teremtettek a fúvósok. A Good Campany Kistelekről érkezett, akik zenéjükben a magyar népzenét ötvözték a dzsesszel és a funkyival. A szintén kiskunfélegyházi Széljáró Balladás zenekar is fellépett, akik magyar betyár dalokat adaptáltak könnyűzenei alapokra.

Az estét táncházzal fejezték be, ahol a sörfesztivál népzenekara szolgáltatta a zenét. A Sorsocskák Alapítvány jóvoltából a gyermekekre is gondoltak. A Malom udvarban népi mesemondás, népi játékok, székely ételek főzése is szerepelt a gyermekprogramok között. A koncertek mellett sörverseny, sörtörténeti előadások, illetve sörereklyék kiállítása is várta az érdeklődőket. Az alkoholért kevéssé rajongó vendégek pedig megnézhették a Szikvíz mint hungarikum című szódavíz történeti kiállítást, valamint a Kiskun Múzeum és Börtön Múzeum állandó és ideiglenes tárlatait is.

[caption id="" align="aligncenter" width="650"] Tóth Miklós beszél a sörkészítésről
[/caption]

Hogyan készül a kézműves sör?

A fesztiválon a sörfőzés fortélyaiba is betekinthettek az érdeklődők Tóth Miklós jóvoltából. Hangsúlyozta: a kézműves sör egyszeri és megismételhetetlen, természetes és különleges alapanyagokból készül. Mivel nincs benne tartósítószer, gyorsan el kell fogyasztani. A jól bevált recepteket természetesen a sörfőzőmesterek titokban tartják, de azért a félegyházi mester sok mindent elárult a sörfőzésről. Mint mondta, alapvetően négy részre – cefrézés, komlófőzés, erjesztés, érlelés – kell osztani a sörfőzés folyamatát. – A cefrézést egy nap alatt el lehet végezni. A komlófőzés három-négy órát vesz igénybe. A megroppantott maláta szemeket vízzel kell keverni, és különböző hőmérsékleti szinteken állni hagyni. Ezt hívják cefrézésnek. Ilyenkor a magban lévő keményítőket az enzimek elkezdik lebontani. Ezt követően a magokat külön választják a létől. Az így kapott tiszta levet felforralják és hozzáadják a komlót. Amennyiben több komlót használnak, akkor a sör keserűbb lesz.

A komlófőzés után a sörlevet le kell hűteni és beoltani élesztővel. Alapvetően két fajtát használnak. Az úgynevezett felső, illetve alsó erjesztésűeket. A felső erjesztésűeket Ale söröknek is mondják, míg az alsó erjesztésűek a Láger sörök. A kettő között az a különbség, hogy más hőmérsékleten működik jól az élesztő. Az erjesztés egy hetet, tíz napot vesz igénybe, ami után következik az érlelési szakasz, amikor az erjedt sört tisztára mosott üvegbe fejtik bele, és amihez pár gramm cukrot adagolnak. A két-három gramm cukrot a benne lévő élesztő megeszi, az így keletkezett széndioxid pedig visszamarad a sörben. Általánosságban elmondható, hogy ezután már fogyaszthatók a sörök. Persze vannak olyan sörök is, amelyeket évekig érlelnek – tette hozzá Tóth Miklós.