Nincs értelme termelni?

1983. 88 50 21 171 1140

1993. 62 35,6 18 123 819

2003. 31 30,7 9,2 45 509

2013. 41 21,4 1,4 47 590

2014. 38,7 23 1,584 45,1 779

forrás: KSH

A tavaszi fagyok következtében 25-30 százalékkal kevesebb gyümölcs terem az idén Magyarországon – nyilatkozta a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke néhány hete a sajtónak miután felmérték a fagykárokat. Akkor Ledó Ferenc azt mondta, hogy az áprilisi májusi hidegek miatt úgy 30-35 ezer hektár gyümölcsöst ért kár. A becslések szerint 250-300 ezer tonna gyümölccsel lesz majd kevesebb az idén az országban. Összességében mintegy 800-900 ezer tonna gyümölcstermésre számítanak a szakemberek az idén, ez a mennyiség az ötéves átlagtermésnek felel meg.

Bács-Kiskunban attól függően nyilatkoztak a termelők az idei gyümölcsszezonról, hogy a fagykár és a jégeső érte-e az ültetvényeiket.
Német György kistermelő nyárlőrinci őszibarackosa a 44-es főút környékén terem. Mint mondta, jó termése van az idén. Ez részben annak köszönhető, hogy az ültetvénye széljárta helyen terül el, távol az erdőktől, így a fagyveszély is kisebb tavaszonként. A hideg ellen füstöléssel védekezett, így most szép termést vihet piacra. A múlt heti eső azonban a legrosszabbkor jött, mert nem tudták leszedni az éppen megérett gyümölcsöket, így azok kirepedtek. A gazda szerint, az idén egy jó közepes évet zár, ha minden a tervei szerint alakul.

Kujáni László Lajosmizse határába rendelkezik egy nagyobb ültetvénnyel. Ő meggyből gyenge termést szüretelt, mert a fagy a bogyók negyedét elvitte. Az árak sem úgy alakultak, ahogy elképzelte. Bár a szezon elején 210 forint körül alakult a frisspiaci termék ára, később, amikor a konzervgyárak kezdték vásárolni a gyümölcsöt az ára 100 körül mozgott, pedig az önköltség valahol a 120-140 forint körül alakul. – Talán érdemes lenne a francia példát követni, ahol egyre többen a kertészetekből adják el a gyümölcsöt, így ki lehet kapcsolni a neppereket, és megfelelő áron lehet értékesíteni a termést. A szilvának a mélyben az ára, szinte minden évben küszködnek a termelők a problémával. A szőlő ára még sötét lónak tűnik, ugyanis a fagy szintén elérte az ültetvényeket. A gond az, hogy egyre többen térnek át a szőlőről a bodzára, mert az nem csak jobban fizet, de kevesebb rizikóval lehet termeszteni – mondta Kujáni László.

Szántó István tiszakécskei szilvatermesztő is panaszkodik az árakra. A 17 hektáros ültetvényéből 5-6 hektár termését elvitte a fagy. A sok esőnek köszönhetően szép a szilva, de átlagosan 80 forintért tudta értékesíteni kilóját. Mint mondta, a 90-es években három féle szilvát értékesített, akkor 70-80 forint volt a felvásárlási ára. Ahhoz jelentősen emelkedtek a termelési költségek. Csak a szedési ár 27-28 forint körül alakul, erre még tíz forint a beszállítási ár. A művelési és egyéb költségek elviszik a hasznot. Elmondása szerint Tiszakécske környékén 150-200 forint körül alakul a gyümölcs piaci ára. Kecskeméten ez 250 forint. A cefre szilvának nincs piaca, holott jó pálinkát, és kiváló lekvárt lehet készíteni belőle. Mint mondta kivágta az almását, mert a kiszámíthatatlan piaci környezetben nincs értelme termelni. A szilva felszámolásán is gondolkozik, mert önköltségi árért nincs értelme dolgoznia egy vállalkozónak.

Lejtőn a gyümölcstermesztés

Magyarországon egyre csökken a gyümölcs szektorban előállított termés. A statisztikai hivatal adatsorai alapján 1986-ban  1,822 millió tonna gyümölcs termett idehaza, addig húsz évvel később, 0,863 millió, a becslések szerint az idén sem lépi túl a bűvös egy millió tonnás határt a termés mennyisége.

Az igazi görög az magyar

DINNYE A görögdinnye a héten még tartotta a 150 forint körüli átlagárat az árusoknál, míg a sárgadinnye pont a duplájába kerül. A kereskedők szerint ez most egy reális ár, de ahogy haladunk kifelé a szezonból, úgy csökken az ár. Az eddigi forgalomra legtöbb árusnak nincs panasza, ami igazán akkor lendül majd be, amikor a „lélektani” 100 forintos ár alá csökken a görögdinnyénél, ami már szinte mindenhol magyar termelőktől származik.
– A legismertebb hazai termelőterületekről szerezzük be a görögdinnyét ez a mostani tétel is Medgyesegyháza környékéről származik. Naponta megyünk friss áruért, ezek nem kamionon beért dinnyék – mondta el Halász Ferencné kiskunmajsai egyéni vállalkozó, aki már régóta foglalkozik zöldség-gyümölcs kereskedelemmel. A kereskedő úgy véli, hogy a kedvező időjárás miatt az idei dinnyeszezon tovább tarthat, és a minőség egészen jó. Mint mondta: a vevők is szívesebben vásárolják az zamatosabb magyar dinnyét, mint a külföldről származót.
A hozzáértők szerint a görögdinnye vásárlásakor elsősorban a dinnye színét kell nézni. Ha félbevágott a dinnye, akkor a magok színét is érdemes nézni, azt mondják az a jó, ha magok többsége fekete.

<!-- Nincs értelme termelni? A kecskeméti pénteki piacon 150 forinttól 450-ig lehetett barackot vásárolni. A szilva kilója 250 forint volt, a felvásárlási ár ennek talán a harmada. A dinnye tegnap délben 129 forintba került kilónknként. Barta Zsolt/Tapodi Kálmán Néhány kedvelt gyümölcs termésmennyisége (ezer tonna) év/őszibarack/kajszi barack/málna/szilva/alma

1983. 88 50 21 171 1140

1993. 62 35,6 18 123 819

2003. 31 30,7 9,2 45 509

2013. 41 21,4 1,4 47 590

2014. 38,7 23 1,584 45,1 779

forrás: KSH -->