Ha nem elég a füldugó

Négy fiatal és az őket búcsúztató tanár sérült meg, mikor pár hete egy éjjel maró anyaggal öntötték le a társaságot egy kecskeméti ház ablakából. A ballagó diákok és a pedagógus egy pizzéria előtt beszélgettek, a pizzéria felett lakó nő sebesítette meg őket a vegyi anyaggal. A dühös asszony előbb kikiabált az ablakon, hogy „takarodjanak onnan”, különben önti a kénsavat, majd be is váltotta ígéretét. A rendőrség egy 32 éves asszonyt gyanúsít a bűncselekménnyel, F. Beáta ellen súlyos testi sértés kísérlete miatt nyomoznak.

Valószínűleg nem az asszony az egyetlen, akit a városban zavar mások „hangoskodása”, így utánajártunk, hogy a füldugó beszerzésén túl mit tehet az ember, ha úgy érzi, nem bír pihenni mások zajától. Legelőször is a rendőrséget kerestük meg, hiszen ilyen ügyekben ők tudnak a leggyorsabban és a leghatékonyabban intézkedni – gondoltuk. Tőlük megtudtuk, hogy ebben a kérdésben a járási hivatal az illetékes, ők is ott tesznek feljelentés a csendháborításos ügyekkel kapcsolatban, hiszen a járási hivatal, mint általános szabálysértési hatóság feladat- és hatáskörébe tartozik a csendháborítás szabálysértésért való felelősség megállapítása.
Hogy ki követ el csendháborítást? A jogszabály szövege szerint az, „aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetve a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja”.
Megkérdeztük a járási hivatalt, hogy mit tehet az ember, ha mások zajongása zavarja őt – hamar visszakerültünk a rendőrségre. „Az állampolgár a csendháborító tevékenységet bejelentheti a rendőrségnél vagy munkaidőben a járási hivatalnál jegyzőkönyvbe mondhatja feljelentését. Tekintve azonban, hogy a csendháborítás elkövetésére lakott területen jellemzően az esti, éjszakai órákban kerül sor, így a rendőrségen való bejelentés a tipikus és célravezető” – hangzott a válasz. A járási hivatal szerint a rendőrség ilyen esetekben járőrt küld a helyszínre, aki előbb figyelmezteti a hangoskodókat, majd ha később újra ki kell hívni a rendőröket, akkor feljelentést tesznek a hivatal felé.

[caption id="" align="aligncenter" width="650"] Akár egy kerti parti is zavarhatja a szomszédokat, ha nem áll a sarkára a buli szervezője
[/caption]

Ha az elkövető a rendőröknek elismeri a csendháborítás tényét, akkor a járási hivatal 15 napon belül határozatot hoz az ügyben. Ha a hangoskodó nem ismeri el a szabálysértést, akkor a körülményeket a járási hivatal 30 napig vizsgálja. A törvény szerint a hangoskodó megúszhatja figyelmeztetéssel, vagy akár pénzbírsággal is számolhat. Sújthatják 5 ezer forintos büntetéssel, de ha a szabálysértés olyan súlyú, akár 150 ezer forintot is fizethet. A járási hivatal általában 5-30 ezer forintos pénzbírságot szab ki ilyen ügyekben. Ha valaki nem fizeti ki a pénzbírságot, akkor azt elzárásra lehet változtatni, tehát kvázi rács mögé is lehet kerülni csendháborítás miatt. Az életünket folyamatosan megkeserítő zajok ellen hosszabb távú megoldást ígér, ha birtokvédelemért fordulunk az illetékes önkormányzat jegyzőjéhez. Takács Valentinától, a kecskeméti önkormányzat kommunikációs vezetőjétől megtudtuk, hogy csak a „zavarástól” számított egy éven belül van erre lehetőség. Ha a zavarás már több mint egy éve fennáll, akkor a helyileg illetékes járásbíróság előtt birtokpert lehet indítani.
A pihenéshez való jogot egy vállalkozás – például vendéglátóegység vagy szórakozóhely – tevékenysége is sértheti. A kereskedelemről szóló törvény szerint a kereskedő maga határozza meg üzlete nyitvatartási idejét, erre vonatkozóan csupán bejelentési kötelezettség terheli a vállalkozót a jegyző felé. A kereskedelmi hatóság – a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében – veszélyes mértékű zaj esetén az üzlet éjszakai (22 és 06 óra közötti) nyitva tartását korlátozhatja, erre az eljárásra többnyire a jegyzőhöz való bejelentés alapján kerül sor.

Hogyan állapítják meg, hogy mi a hangos?

De mégis, mi számít veszélyes mértékű zajnak, és hogyan állapítják meg, hogy egy vendéglátóhely zaja zavarhatja-e a környéken élők nyugalmát? – kérdeztük az önkormányzatot. Megtudtuk: a veszélyes mértékű környezeti zaj fogalmát a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló kormányrendelet állapítja meg. Ezen belül kétfajta zajt különböztetünk meg. Az egyik fajtába olyan környezeti zajok tartoznak, amelyek meghaladják a külön jogszabályban megállapított zajszennyezettség, illetőleg zajkibocsátás megengedett határértékét. „Ebben az esetben az eljáró környezetvédelmi hatóság zajszint-méréssel állapítja meg a határérték túllépést, és mérlegelési jogkör nélkül, a mérési eredmények alapján, azaz objektív módon értékeli a kibocsátott zaj jellegét”.
A másik fajtába olyan szabadidős zajforrástól származó zajok tartoznak, amelyekre jellegükből adódóan határértéket megállapítani nem lehet. Ilyen például a várakozó, érkező, illetve távozó vendégek hangoskodása, gépkocsiajtó csapkodás... Ebben az esetben a hatóság szubjektív szempontok szerint (érzékszervi észleléssel, megfigyeléssel) állapítja meg, hogy a keletkezett zaj a lakosság nyugalmának zavarására alkalmas-e.
Ha a jegyző zajszint-mérés alapján megállapítja, hogy az adott, például szórakozóhely túllépi a zajkibocsátás megengedett határértékét, a kereskedelmi hatóság korlátozza 22 és 6 óra között a tevékenységet. A szubjektív észlelésen alapuló zajvizsgálat esetében elsősorban a tanúk által elmondottak, helyszíni szemle tapasztalatai, valamint a rendőrség és a városrendészet közrend, közbiztonság érdekében tett intézkedései támaszthatják alá a veszélyes mértékű zajterhelés tényét. Ennek az eljárásnak is ugyanaz a vége: a kereskedelmi hatóság a bizonyítási eljárást lefolytatva elrendelheti az egység nyitva tartásának korlátozását.

Nyáron több a csendháborítás?

A Kecskeméti Járási Hivatalhoz tavaly összesen harminckét bejelentés érkezett csendháborítás miatt. Ebből  januárban 4, februárban 4 , márciusban 1, áprilisban  2, júniusban 4, júliusban 2, augusztusban 4, szeptemberben 2, októberben 4, novemberben 3, decemberben 2.
Idén az első félévben hat bejelentést tettek az állampolgárok a Kecskeméti Járási hivatal felé. Januárban 1, áprilisban 2, májusban 3 bejelentés érkezett.
Bár azt gondolnánk, hogy a csendháborítás nyári műfaj, elmondható járási hivatalhoz a nyári hónapokban nem érkezik jelentősen több feljelentés az év más időszakához képest.

Zsámbóki Dóra Akár egy kerti parti is zavarhatja a szomszédokat, ha nem áll a sarkára a buli szervezője -->