A magyar kajszit nem szereti a tetű

A különbségek szembetűnőek különösen Homokhátságon, ahol vegyes választékban szinte minden kertben terem néhány fa és számos nagyobb ültetvényt is gondoznak a térségben. Ahol a barackfák virágait nem vitte el az áprilisi fagy, a sok éves átlagnak megfelelő termést érleltek a fák. A kajszi védelme azonban egyre több feladattal, költséggel jár annak arányában, ahogy a külföldi fajták terjednek – mondták el a szakmai tanácskozáson a szakemberek. Pénzes Béla, a Corvinus Egyetem tanára szerint annak idején, amikor még csak a hazai, kiváltképpen a ceglédi nemesítések szerepeltek a köztermesztésben ritkaságnak számított a kajszisokban a levéltetű kártétele.

Újabban azonban elterjedtek a kanadai és amerikai fajták amelyeket közvetlenül is jelentősen károsítják a nedvszívó rovarok. Nagyobb probléma pedig az, hogy a tetvek a kajszi talán legveszélyesebb betegségét okozó sarka vírust, valamint a kajszi himlőt terjesztik. Az egészséges, vírusmentes csemeték telepítésével a gazda alapját vetheti a sikeres termesztésnek mégis,  a szakemberek ismerete szerint három kajszi csemetéből átlagosan egy éri meg  a 10 éves kort. Az ellenállóbb hazai kajszikat háttérbe szorító érzékenyebb idegen fajták a magyar  kajszi termesztők sok évtizedes tapasztalataival ellentétben lényegesen több növényvédelmi munkát követelnek.

Ahol elmulasztják e teendőket a kártevők, kórokozók nem csak a konkrét ültetvényre jelentenek veszélyt, hanem az egész környezetükre. A gombás betegségekkel erősen fertőzött kajszisok a szomszédos ültetvények egészségét is rontják. A kajszi védelmében olykor kudarcot valló tapasztalatlan gazdákat megnyugtatták a szakemberek:  alkalmas vegyszerekkel és  kellő szakmai ismeretekkel meg lehet védeni a növényeket a kártevőktől. A gombák száraz időszakban a rendszeres hajnali páralecsapódás miatt is támadhatják a kajszit ezért sokat segíthetnek a termesztőknek a gombás betegségek megjelenésére figyelmeztető növényvédelmi prognózisok is.