Szentesített testvériség

A polgármesteri hivatal előkertjében, ünnepélyes keretek között szentesítették a testvér települési dokumentumokat az erdővidéki faluval. Az alig nyolcszáz lelkes Kömpöc polgármestere, Tisoczki László maga is régi Erdély-járó és a sportbarátságok is hozzájárultak ahhoz, hogy megkeressék a testvéresülési szándékukkal az erdővidéki, székelymagyar falut.
– Annál nagyobb tragédia nem érte a nemzetet, mint a Trianon, amellyel Magyarország területének kétharmadát elveszítette – fogalmazott Tisoczki László, Kömpöc polgármestere az ünnepségen, aki elmondta, hogy nagyon szerettek volna egy anyaországon kívüli partnert találni és örömükre a székelyszáldobosiak elfogadták a szándékukat.

Tisoczki László hangsúlyozta: a megállapodással párhuzamosan azért helyezik ki a székely zászlót is a magyar, az uniós és a települési zászló mellé, mert jelezni szeretnék, hogy szolidaritást vállalnak a székelyekkel, és támogatják őket abban, hogy megőrizhessék magyarságukat, amit manapság is gyakran megpróbálnak eltiporni.

– Útjaim során tiszta lelkű embereket ismertem meg a székelyekben, akik bármikor, bármiben segítettek – tette hozzá a kömpöci polgármester.
– Ahányszor próbáltak bennünket eltiporni, ahányszor ütöttek, annyiszor álltunk ki és lettünk még erősebbek – jelentette ki Balázsi Dénes, az erdélyi Bardóc polgármestere, aki megjegyezte: Trianon óta szülőfalujukban magyarként másodrendű állampolgároknak számítanak.  (A szerződést Székelyszáldobossal kötötték ugyan, ám ez a falu közigazgatásilag Bardóchoz tartozik, akárcsak Erdőfüle, amely Csólyospálossal ápol testvéri kapcsolatot. Bardóc beosztott faluja még Olasztelek is.)

– Kömpöci testvéreinkhez szeretettel jöttünk, szeretetet hoztunk és itt is szeretetet kaptunk. Bízunk benne, hogy ez a kapcsolat nem csak papíron létezik a jövőben, mert közös érdekünk, hogy olyan tartalommal töltsük meg, hogy hosszú távon fennmaradhasson – hangsúlyozta ünnepi köszöntőjében Balázsi Dénes.

[caption id="" align="aligncenter" width="430"] Kolumbán Sándor, Balázsi Dénes és Tisoczki László írták alá a testvértelepülési dokumentumokat
[/caption]– A híres történész László Gyula édesapja hozta el egykoron hozzánk az anyaországból az országzászlót, most mi hoztuk el ide a székelyzászlót, hogy ezzel is erősítsük az összetartozásunkat – mondta el a Száldoboson élő Kolumbán Sándor, Bardóc alpolgármestere, akinek kezdeményezésére állítottak emlékművet László Gyula számára Székelyszáldoboson.

Az ősrégészetünk kutatója is kötődött az Erdővidékhez

A magyar ősrégészet Széchenyi-díjas kutatója, a festőművész László Gyula (1910 Kőhalom – 1998 Nagyvárad) is több szállal kötődött Háromszékhez. A kettős honfoglalás megfogalmazójának édesapja, id. László Gyula kőhalmi igazgató-tanító, Abásfalváról származott, édesanyja, Tordai Vilma pedig bibarcfalvi volt, akit korai árvasága miatt, a székelyszáldobosi Jánó Sándor református kántortanító nevelt. László Gyula gyerekkorától kezdve, így ezen a szálon is kötődött az erdővidéki településhez. Székelyszáldobosra felnőttként is többször visszatért. A tudós professzor tiszteletére emlékművet állítottak 2009 szeptemberében, a száldobosi református templom előtti emlékkertben.