Kultúra

2015.08.25. 14:19

Szükségünk van ma is csodákra!

Kilencven fiatal nyolc napon keresztül hódolt a színjátszás szeretetének a Mátra festői völgyében. A Parádfürdői Színjátszó Táborban a résztvevők a népmesék, a népköltészet kincseiből szemezgettek.

Sebestyén Hajnalka

Nagy hagyománya van a Parádfürdői Színjátszó Tábornak, ismertebb nevén a PASZT-nak. Immár tíz éve, hogy a színjátszók egy hétre összejönnek, játszanak, szórakoznak, kézműveskednek a Mátrában. A tízéves jubileum tiszteletére így a PASZT-ból PASZTÍZ lett. A Kecskeméti Színjátszó Műhely Sárosi Gábor vezetésével ebben az évben is nagy sikerrel bonyolította le az év legnagyobb színjátszó találkozóját Parádfürdőn. Az élményekről Orbán Edit drámapedagógus, néző számolt be.

A táborban a legfontosabb cél idén is a színházi előadások létrehozása volt.  Minden évben más-más témakör alapján dolgoznak a csoportok, most a népmesék, a népköltészet kincseiből válogattak az alkotók. A rendezők feldolgoztak népmeséket, például A rókaszemű királykisasszonyt, Az ördög és a szegény embert, voltak eredetmondák, például Emese álma, A csodaszarvas. Ezek mellett állandó mese elemek is előkerültek, mint a szerencse, a halál, a babonaság, a csodák, vagy a mesék világa által született gondolatok mai világunkról, az emberről.

– A záró nap előadásait nézve, örültünk a legkisebb királyfi szerencséjének, a szegény ember furfangjának, a szerelem győzelmének, rettegtünk az elátkozott erdő boszorkányaitól, az ördög kegyetlenkedéseitől, a halál átkozódó szolgálóitól, kinevettük babonás hiedelmeinket, a butaságot, a hitványságot, de összességében bebizonyosodott előttünk, a népköltészet világa, üzenetei ma is aktuálisak, tanulságosak és főleg szeretni valók. Szükségünk van ma is a csodákra, a jó győzelmébe vetett hitre, a gonoszság megbüntetésére, mert lelkünk mélyén erre vágyunk. A színház kielégíti ezt a vágyat, mert szembesít emberi voltunkkal, hibáinkkal, esendőségünkkel, bűneinkkel, és a jóra hajló képességeinkkel, szeretet-vágyainkkal. A táborban ezeket a problémákat járták körbe a 14-20 éves fiatalok színházi eszközökkel, a próbák izgalmas pillanataival, a hosszú beszélgetésekkel, vitákkal, drámajátékokkal – mesélte Orbán Edit.

– Az elkészült előadások felejthetetlen élményt nyújtottak nézőknek, résztvevőknek egyaránt. Egyszeri és megismételhetetlen pillanatok voltak, lezárták a heti munkát, és elindítottak új utakat, melyeken sok-sok tanulsággal, kérdésekkel, élményekkel gazdagodva mennek tovább a tábor lakói, fülükben, szívükben az egyik előadás betétdalával: „… valami érzést, gyönyörűt, szépet; valami hangot; valami képet…” kell adnia, kapnia az embernek, hogy boldog legyen!

Izgalmas alkotói munka

A csoportok vezetői-rendezői fiatal színészek, rendezők, akik nemrégen még szintén táborozó színjátszók voltak, de elvégezték a Színművészeti Egyetemet, vagy színházi tanulmányaikat végzik. Számukra ez szakmai gyakorlat, izgalmas alkotó munka, új formák kipróbálásának lehetősége is. 

 

Címkék#Kecskemét

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!