Hajszálon múlik az iskola sorsa

A törvény szerint, csak akkor maradhat fent az intézmény, ha minimum nyolc gyermek a helyi iskolába szeretne járni. Ezért a polgármester asszony, az iskola és a KLIK vezetősége több fórumon is tájékoztatta a szülőket, hogy döntésükön múlik az iskola sorsa. Végül 11 alsó tagozatos gyermek kezdi meg a tanévet idén a közel ezer lélekszámú településen – nyilatkozta lapunknak Jánosiné Gyermán Erzsébet. A polgármester asszony elmondta, tavaly még volt ötödik és hatodik osztályos diák is az iskolában. Idén már csak alsó tagozatosok maradtak, akik ősztől összevont osztályban tanulnak két tanító nénivel.

Az iskola elsorvadása 2007-ben kezdődött, amikor az önkormányzat törvényi megfelelési kényszerből úgy döntött, hogy beolvadva a félegyházi Összevont Általános Iskolába a 7-8. osztályt átviszi Félegyházára. A fájdalmas döntést pénzhiány szülte. Mivel Gátér évek óta forráshiányos település, nem tudta előteremteni a működési kiadásokat. Ám, a jogszabály szerint nem pályázhatott plusz forrásra olyan önkormányzat, amelyik önállóan működtet nyolcosztályos általános iskolát. Ugyanakkor az önhiki (önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok) támogatás nélkül a település csődöt jelenthetett volna – részletezte a polgármester, aki ebben az időben még maga is pedagógusként dolgozott. Az állam megtakarítást remélt a kisiskolák tagintézményként való működtetésétől – mondta Jánosiné, aki szerint, az így elért minimális megtakarítás nem ér annyit, mint amennyi előnye van a gyerekek szempontjából egy falusi iskolának.

A 2007-ben elindult folyamat most érte el a tetőpontját, mert a szülők a felső tagozatosokkal együtt fokozatosan a kisebb testvéreket is elvitték a városba. Pedig közel nyolcvanan járhatnának a gátéri iskolába – mondta fájó szívvel a településvezető, aki szerint egyáltalán nem tesz jót a gyerekeknek a felesleges ingázás. Ugyanakkor azzal is tisztában van, hogy a szülők attól félnek, ha falusi iskolába járatják a gyerekeiket a későbbiekben hátrányt szenvednek. Azt gondolják, hogy a városban nagyobbak a lehetőségek. A polgármester asszony azonban cáfolata azt az állítást: miszerint a kisiskolákban nem folyik minőségi oktatás. Mint mondta, a gátéri kisiskolában 2007-ben, amikor rákényszeríttették a csatlakozásra, már volt digitális tábla, számítógépek, minden polcon szótárak és lexikonok. Olyan felszereltségű volt az iskola, hogy a városiak elbújhattak mögötte. És olyan magas színvonalú volt az oktatás, hogy a kistelepülési iskoláknak rendezett tanulmányi versenyeken rendszerint a dobogón végeztek a gátéri gyerekek. Ugyanakkor olyan pluszt kaptak, amit egy városi iskola soha nem tud megadni. Ilyen például a személyre szabott bánásmód, mert a pedagógus külön-külön is tud foglalkozni a gyerekekkel. A családias légkör, hisz jól ismerik a gyereket, a szüleit, de még a nagyszüleit is. Néhány éve konyhakertet is működtetnek az iskolások bevonásával, de még sószobájuk is van – fűzte hozzá Jánosiné.

Bizakodásra ad okot, hogy van utánpótlás

A szülők, most már azért is elviszik a gyerekeiket, mert a szomszédasszony, meg a barátnő is a városba járatja. Félnek attól, hogy lemarad a gyermekük. Ebben az a legszomorúbb, hogy épp azok a gyerekek mentek el, akinek a legnagyobb szükségük lenne a kiscsoportos foglalkozásra – hangsúlyozta a pedagógusból lett polgármester. A településvezető végezetül hozzátette: bizakodásra ad okot, hogy van utánpótlás, az idei tanévet 31 kisgyermek kezdi meg az gátéri zöld óvodában.