Honfoglaló őseink is ismerték a sörfőzés tudományát

Sokan úgy tartják, hogy ősi borivó nép a magyar, holott elődeink előbb ismerhették a sört, mint a bort. Évszázados vándorlásaik során ugyanis sokkal inkább termeszthették a néhány hónap alatt megérő gabonát, mint az évek alatt termőre forduló szőlőt. Többek között erről is hallhattak az érdeklődők az első kiskunfélegyházi jótékonysági sörfesztiválon, aminek a Kiskun Múzeum árnyas történelmi udvara adott otthont szombaton.

Attila hun királyunk udvarában már főztek sört. Bőrtömlőbe tették a kövek között megőrölt gabonát, majd vízzel felöntve jól összerázták. Ezután "tüzes követ" tettek bele, hogy emeljék a hőmérsékletét, később hozzáadták a komlót, forrásig melegítették, közben többször jól összerázták. Majd vízbe merítették, hogy lehűljön és megerjedjen – olvasható a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum tárlatán, amely a hazai sörfőzés múltját és jelenét mutatja be. A kiállítás augusztus végéig látható a Kiskun Múzeumban. Az érdeklődők azonban nem csak elődeink sörfőzési módszereit ismerhették meg az első félegyházi jótékonysági sörfesztiválon. Bimbó Tamás sörfőző mester segítségével azt is megtanulhatták, otthon hogyan készíthetnek sört. Ehhez ízelítőt is kaphattak a félegyháziak a szombati fesztiválon, ahol öt sörfőzde tizenhat féle kézműves sörét kóstolhattak meg. Volt többek között banános, chilis, keserű csoki ízű, füstölt búzasör, illetve meggysör. Mint ahogy azt Ónodi Árpád főszervezőtől megtudtuk, Félegyházán nagyon kedvelt a meggysör, amit Tóth Miklós sörfőző mester készít.

A fesztiválhangulatról helyi zenei tehetségek gondoskodtak. Miközben a nagyok szórakoztak, a malom árnyas udvarában a Sorsocskák Mesevilág várta a kicsiket. Csernik Szende székely lábbábos és mesemondó előadása után kézműves foglalkozáson játékokat készíthettek. A fesztivál bevételélt a Kiskun Múzeum Baráti Körének ajánlották fel a szervezők.