Közmunkából paradicsom

Magyarországon Tabdi azon települések közé tartozik, ahol egy-egy bejelentett átlagos fizetésű álláshely főnyereménynek számít. Ilyen főnyereményből azonban kevés van. Fábián Sándor polgármester azt mondja, hogy nem keseregni, hanem lépni kell. Már korábban végig gondolta a falu vezetése, hogy több olyan területtel rendelkeznek, ahol zöldséget lehetne termeszteni. A munka nem idegen a falusi néptől, hisz a mai nyugdíjasok nem igen jártak a boltba, hogy a tyúkhúsleveshez zöldséget vegyenek. A rendszerváltáskor Tabdiban szinte nem is volt olyan család, ahol ne tartottak volna vágni való és leadásra szánt disznó mellett szárnyas jószágokat. Emellett ott volt a konyhakert is, de mára mintha kiment volna a divatból a jószágtartás vagy kertművelés. A folyamat jellemző az egész országban, sokan azt mondják olcsóbb a boltokból vásárolni, mint egész évben kínlódni a termesztéssel.

– Tavaly egy nyolcezer négyzetméteres területet tisztítottak meg a gaztól a közmunkásaink. Többségében a nők végezték a munkát. Termővé tettük a homokos talajt, zöldséget termesztettünk rajta, a falukonyhára vittünk belőle, el is adtunk, jótékonykodásra is jutott. Az öntözés költségét, a vetőmagot és a bért pályázaton nyertük – mondja a polgármester. A siker után felbuzdulva, újabb területet vontunk be a munkába, ott krumplit termesztünk – teszi hozzá a polgármester. A két parcellát, mely a település belterületén fekszik kerítéssel vette körbe a közösség.

[caption id="" align="aligncenter" width="430"] Egy tálnyi uborkát gyűjtöttek össze a hölgyek
[/caption]A nagyobbik területen találkozom a közmunkás csapattal, akik rugalmas időbeosztásban végzik a munkájukat. Torgyik Tiborné azt mondja, ha kell, inkább reggel ötkor vagy hatkor kezdenek, mert délután kint a napon alig lehet dolgozni. Az egyik munkás hölgy meg is jegyzi, hogy a szolárium az ingyen jár a munka során. Amikor az asszonyokat kérdezem, hogy ki lehet-e jönni a bérből, csak annyit mondanak, hogy ha a párjaik nem dolgoznának, akkor szinte nem lehetne beosztania a keveset. A közmunka bére 51 ezer forint, de akinek két gyermeke van, annak a jóváírások következtében nettó 71 ezerre nő az összeg.
A fizetés nem sok, de több, mint a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, ami 23 ezer forintnál valamivel kevesebb.

Csercsa Szilárdné Erika a munkavezető, aki már 2012 óta vesz részt a közmunkában. Most 10 hónapra szól a szerződése, de volt amikor csak három hónapnyi jutott a közmunkából.
– Szamócát, fokhagymát, paradicsomot, paprikát, padlizsánt, zellert, répát, tököt, dinnyét burgonyát, patisszont, cukkínit termesztünk. Naponta locsolunk, ha kell gazolunk. A gyerekes anyáknak jó a közmunka, mert állást a környéken nem kapni. A rezsit meg fizetni kell. Amikor véget ér a munka, akkor az asszonyok  hazamennek, és otthon folytatják a második műszakot. A szorgalmasabbaknál nincs megállás, a kert ugyanis ott is várja a dolgos kezeket. - teszi hozzá Csercsáné.

Hogy mi lenne, ha megszűnne a közmunka. Az asszonyok erre gondolni sem mernek, a polgármester sem játszik el a gondolattal. Azonban megjegyzi: a kertművelés kultúráját bármi is történjen, nem szabad feladni. Nem csak a falu konyhájára jut a zöldségekből, hanem az időseknek, a nagycsaládosoknak, sőt a frissiben szedett árut hivatalosan értékesítik is a településen termelői áron. Illetve tudomása van arról, hogy a kormány egy online piacot is szervezett a neten, amire ha felteszik a termékfelesleget, akkor azt a kereskedők megvásárolják.
Hogy jó-e a közmunka avagy sem? Húszan közmunkások, a korábbi állástalanok eljárnak dolgozni vagy napszámba, vagy felvették őket valahol a környéken.