Megtartanának és bővítenének

A legfőbb kihívás az elvándorlás visszaszorítása, a tervezett fejlesztéseknél pedig elsődleges szempont, hogy középtávon növeljék a munkahelyek számát. Ez a két fontos megállapítás is szerepel az önkormányzat 2020-ig szóló gazdasági programjában, a 40 oldalas dokumentumot legutóbbi ülésükön teljes egységben szavazva fogadták el a városatyák. A terv alapja a készülő Integrált Településfejlesztési Stratégiához illeszkedő magalapozó vizsgálat, illetve helyzetfeltárás. Az alapvetés fontos eleme, hogy a több szempontból periférián lévő város térségi szerepet tölt be. Demográfiai helyzete nem rózsás, hiszen a lakónépesség az utóbbi 10 évben az országosnál nagyobb mértékben csökkent, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2013-ban mintegy 2 ezer fővel volt kevesebb bajai lakos, mint a 2001-es népszámláláskor. Ebben elsődleges ok a halálozások száma, ami meghaladja a születésekét. Emiatt növekszik a városban a 60 év felettiek aránya, öregszik a helyi társadalom, ez a tervezett fejlesztések körére is hat.

A helyzetelemzés szerint a dunai hajóturizmusba való bekapcsolódás hatalmas lehetőségeket rejt magában, a Gemenc, a Duna és a Sugovica, valamint a Petőfi- és Nagy-Pandúr-szigetek komoly adottságokat jelentenek. Ezek mellett a kulturális és gasztronómiai programokkal lehet egyedi adottságként számolni. Kitörési pontként említi az idegenforgalmat a dokumentum, különösen az öko-, a kerékpáros- és vízi turizmust, valamint kulturális, vallási és borturizmust. Jelenleg Baja évente 10-15 ezer turistát vonz, akik mindössze 2-3 napot töltenek a városban, a KSH 2013-as adata szerint átlagosan 1,8 vendégéjszakával lehet számolni. Az önkormányzat a turisztikai attrakciókkal szeretné ezt növelni, illetve négy évszakos kínálat kialakításával kiegyenlíteni a város és a térség iránti érdeklődést.

Nem munkahelyek létrehozásával, hanem a feltételek elősegítése révén kívánja a gazdasági szféra szereplőit segíteni az önkormányzat – szögezi le a dokumentum. A tervezett programok között mások mellett az is szerepel, hogy a helyi buszközlekedés támogatása jelentős terhet ró az önkormányzatra, ezért a szerződés lejárta után szükséges az önként vállalt feladat felülvizsgálata, racionalizálása, példaként említve, hogy megújuló energiát használó kisbuszok beállításával csökkenthető a költség. A demográfiai helyzet miatt várhatóan jelentős feladat hárul a szociális ellátórendszerre, aminek fejlesztési lehetőségei között említi a dokumentum a lakossági igények megvizsgálása után új – szociális alapon működő – idősotthon kialakítását, valamint családok átmeneti otthonának létrehozását. Az egészségügyi fejlesztések között pedig a betegek közel kórházi szintű, otthoni ellátását biztosító házi ápolási rendszer beindításának szorgalmazását említi.

Az operatív programok többségéről még kevés információ ismert, a megcélozhatók közül a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Bács-Kiskun megyére jutó 63,2 milliárd forintos kerete tűnik a leginkább kecsegtető lehetőségnek, derült ki a testület ülésén.