Közélet

2015.05.19. 18:12

Darvas József neve ma már nem kívánatos

A tantestület, a diákönkormányzat és a szülők csütörtökön választanak új nevet a kiskunfélegyházi Darvas József Általános Iskolának. A Magyar Tudományos Akadémia szerint Darvas József neve ma már nem felel meg az intézmények névhasználatáról szóló rendeletnek.

Vajda Piroska

Az ország 198 tankerületében működő oktatási intézmény nevét vizsgálta felül a Magyar Tudományos Akadémia. A vizsgálat során több olyan iskolát is találtak, melynek névhasználata az önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezés miatt nem felel meg az érvényben lévő előírásoknak. Így a Kiskunfélegyházi Tankerület fenntartásában működő Darvas József Általános Iskola nevét is meg kell változtatni. Az akadémia állásfoglalása szerint Darvas József részt vett a 20. századi önkényuralmi rendszer megalapozásában és kiépítésében.

A kiskunfélegyházi Petőfi lakótelepen működő nagy múltú iskola új neveként mintegy tíz lehetőség is felmerült. A javaslatok között szerepel: Petőfi Sándor, Huszka József és Wass Albert is – tájékoztatta lapunkat Kása Zsuzsa, a tankerület vezetője. Elmondta, a tantestület, a szülők és a diákönkormányzat csütörtökön választanak a javaslatok közül, de a végleges döntést a szakminiszter hozza meg még májusban.

Ki volt Darvas József?

Darvas József 1912-ben született Orosházán. Apja elesett az első világháborúban, így édesanyja, mint cseléd egyedül nevelte fel négy gyermekét. Darvas Kiskunfélegyházán végezte el az Állami Tanítóképzőt 1932-ben, nevét ezután Dumitrásról Darvasra változtatta, de állást így sem kapott, ezért kezdetben napszámosként, könyvügynökként, lapkihordóként, és kovácssegédmunkásként kereste kenyerét. Korán kapcsolatba került a kommunista diákmozgalommal, majd a népi írók mozgalmával. 1933-ban letartóztatták, 2 hónapot töltött a fogházban, majd hazatoloncolták Orosházára. Öt évig rendőri felügyelet alatt állt. 1934-től újságíróként dolgozott. Írásai miatt később többször is letartóztatták. 1942-ben részt vett a Magyar Történelmi Emlékbizottság szervezésében. 1943-ban Erdei Ferenccel együtt kifejtette a népi baloldal álláspontját a balatonszárszói konferencián. 1945-től haláláig országgyűlési képviselő volt. 1945-1956 között a Nemzeti Parasztpárt alelnöke, 1947-1956 között több tárca élén is állt. 1957-ben belépett az MSZMP-be, 1960-tól a Hazafias Népfront alelnöke, 1971-től az Elnöki Tanács tagja volt. 1973. december 3-án halt meg.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!