Száz éve is tekertünk

Vasárnapra virradóra óraátállítás, egy órával "rövidül" az éjszaka. Az ismert kecskeméti órásmester- és gyűjtő, Hanga István már szombat este előre fogja tekerni idén éppen harminc éves, boltja homlokzatát díszítő világóráját. A mutatókat egyszerre, egy mozdulattal tudja majd átállítani a helyi és a tokiói, moszkvai, greenwichi, New York-i és sydneyi időt jelző óralapokon. Mindez nem tart majd tovább pár másodpercnél, a bolt több mint ezer órájának pontosítása viszont egy-két napra elfoglalja majd munkatársait. És persze Hanga István nem feledkezhet el a Bozsó Gyűjteményben lévő kiállítás működő darabjairól sem.

- Ezelőtt tizenöt-húsz évvel az emberek nagy többsége nem tudta beállítani óráját, vagy nem akart ezzel bíbelődni, és behozta a boltba. Tavasszal és ősszel két napunk ráment ezekre a szívességekre, hiszen természetesen semmit nem kértünk érte. Egyszer viszont egy ismerősöm kijelentette, hogy "Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen", és azzal letett tíz forintot az asztalra, erre pedig mindenki, aki a sorban állt, követte, hogy ne maradjon szégyenben - idézte fel a nem is olyan régmúltat Hanga István. De mint hozzátette, manapság is akadnak olyan kuncsaftok, akik megveszik a drága, nagytudású órát, amit aztán nem tudnak maguktól beállítani, így kénytelenek segítséget kérni a mestertől. Aki egyébként nem nagy híve az óraátállításnak, ha rajta múlna, egész évben maradna a nyári időszámításnál. Szerinte a gazdasági hasznok nem érnek annyit, mint amennyi kellemetlenség éri ilyenkor az embereket.
Hanga István elárulta, nagyon bosszantja, amikor a médiában arról hall, hogy 1980-ban vezették be Magyarországon a nyári időszámítást. Ő ugyanis egy szegedi gyűjtőtől pár éve kapott egy dokumentum-másolatot, amely tanúsítja, hogy már 1916-ban is alkalmazták az óraátállítást.

"Az új nyári időmérés történelmi emléklapja a világháború 2-ik esztendejéből. Ezen okmány birtokosa 1916. április 30.-áról május elsejére virradó éjszaka kezdődő új időmérés történelmi emlékére a megtakaritott egy óra értékéből öt koronát adományozott a háborúban teljesen megrokkant hősök otthona, a Nemzet Háza javára, amit az Auguszta Alap nevében aláírásunkkal igazolunk" - szól az emléklap szövege. Történelmi háttérként érdemes tudni, hogy rögtön az első világháború elején, 1914. augusztus 5-én, József főherceg felesége, Auguszta főhercegnő védnökségével megalakult az Auguszta Gyorssegély-Alap, mégpedig azzal a céllal, hogy a háborús költségekhez hozzájárulva adományokat gyűjtsön a civil lakosságtól. Mint a Hanga István által őrzött emléklap tanúsítja, az első hazai óraátállítás ürügyén is lehetett segíteni, jótékonykodni egy-egy oklevél megvásárlásával.

[caption id="" align="aligncenter" width="430"] Az új nyári időmérés történelmi emléklapja
[/caption]Van előnye is, hátránya is

A nyári időszámítás ötletét 1784-ben már Benjamin Franklin amerikai diplomata, feltaláló is felvetette, hogy a nyári korábbi felkeléssel spóroljanak a világításra használt gyertyákkal. 
Az első világháború alatt takarékossági célból több országban, így az akkori Osztrák-Magyar Monarchiában is bevezették, a háború után aztán visszaálltak a normál időszámításra. A második világháború kitöréséig nem is merült fel a használata. Akkor ismét a háborús erőforrásokkal való spórolás miatt alkalmazták. Utána pár év ismét kimaradt, majd 1954-57-ben a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében ismét volt óraátállítás. 1958 és 1979 között a nyári időszámítás szünetelt. 1980 óta viszont folyamatosan használjuk. A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (MAVIR) Zrt. adatai szerint a módszerrel egynapi átlagos villamosenergia-fogyasztást, közel 40 ezer háztartás éves felhasználását lehet megspórolni. További előnyei közé sorolják, hogy csökken a délutáni szürkület miatt bekövetkező közúti balesetek száma, és egy órával nő a szabadidő eltöltésének lehetősége a szabadban. Hátrányának tartják ugyanakkor, hogy az óraátállítás az emberi egészségre, közérzetre rövid távon hátrányos hatással jár, megugrik a közúti balesetek száma, és zavart okoz a különféle elektronikus berendezések óráinak évi kétszeri átállítása.