Máig tisztelik a tanítók életművét

A legendás koháryszentlőrinci iskolára, és az abban generációkon át tanító Buzás családra emlékezik dr. Buzás János özvegye. Apósa közel 45 évig tanított Nyárlőrincen, idén volt halálának 50. évfordulója. Férje, dr. Buzás János alapította és évtizedeken át igazgatta a dolgozók iskoláját Kecskeméten (ma Németh László Gimnázium). Ő 29 éve, 1985-ben halt meg. A kecskeméti köztemetőben lévő családi sírboltot a legutóbbi pedagógusnapon is élő virágok borították.
– Minden tanévnyitón, tanévzárón kerül friss virág a Buzás család síremlékére. Az egykori tanítványok nem felejtik őket – mondja dr. Buzás Jánosné Irénke. – Apósom, az ő apja, valamint férjem is megérdemlik, hogy emlékezzenek rájuk.

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] A 84 éves dr. Buzás Jánosné Irénke szellemileg ma is aktív
[/caption]

Irénke régi fotográfiákkal, megsárgult újságkivágásokkal, iskolai emlékkönyvekkel készült a beszélgetésre. Mint meséli, naponta elolvassa a Petőfi Népét, és mindig örül, ha egykori tanyasi iskolákról, néptanítókról lát írást, fotókat. Régi vágya, hogy a nyárlőrinci Buzás iskola története is helyet kapjon benne.

Messze nyúlik a Buzás család nevével fémjelzett oskola története. Levéltári adatok szerint az Eötvös féle iskolareform nyomán a nyárlőrinci puszta lakosai, iskola létesítési kérelemmel fordultak Kecskemét városához és az iskolaszékhez. Az uradalom 1889-ben megnyitotta az ideiglenes iskolát egy bérelt épületben. Ebben kezdte meg a népoktatást a neves tanító nemzetségből Búzás János kántortanító. Ő volt Kóburg herceg 12 ezer holdas birtokán az első hivatalos „oskolamester”, aki 100-120 gyereket is tanított az iskolában. Emellett ő intézte a község minden ügyes-bajos dolgát. Az uradalom 1890-91-re építette fel a majori iskolát. Hosszú ideig ez volt az első kőépület Koháryszentlőrincen, amit 1896-ban avattak fel.

Magyarország 1000 éves fennállásának, egyben az iskola megnyitásának ünnepére Búzás János tanító és hitoktató 7 tölgyet ültetett az iskola udvarán, amelyeket a 7 vezérről nevezett el. A megnyitón ezek a fák előtt szavalta el az akkor ötesztendős Jancsika kisfia egy Petőfi verset. Az idős Búzás Jánost ez a fia követte a katedrán. Édesapja méltó utódjaként közel 45 évig tanított és 1957-ben ment nyugdíjba. Később az ő fia, dr. Buzás János is pedagógus lett, de már Kecskeméten (róla később). Az egykori nyárlőrinci iskolaépület méltán kapta a tanító nemzetségről a „Búzásiskola” nevet, amit ma is használnak. Az ingatlan évtizedek óta magántulajdonban van, oktatástörténeti emlékét egy márvány emléktábla őrzi. Ezt évtizedekkel ezelőtt Irénke készíttette. Amikor évekkel ezelőtt felkereste apósáék iskoláját, férje egykori otthonát, a táblát nem találta. Lapunktól azt kérte, járjunk utána: megvan-e még? A 84 éves özvegy élete utolsó kívánságának tartja, hogy a Buzás tanítók emléktáblája méltó helyre, például a nyárlőrinci általános iskola mostani épületébe kerüljön.

A Buzásiskola épületének jelenlegi tulajdonosaitól megtudtuk: az emléktábla megvan, a ház udvar felőli részén díszíti a házfalat. Elmondták: elfogadják Irénke néni óhaját, és megválnak a márvány táblától, amennyiben új helyen tennék közkinccsé.

– Van még egy hely, ahol szívesen tudnám a Buzás család történetét őrző emléktáblát – teszi hozzá Irénke néni. – Férjem már iskolaigazgatóként építette tanítványaival a Bács-Kiskun Megyei Pedagógusszövetség üdülőjét a soltvadkerti Petőfi-tónál. Az üdülő ma is működik, nyaranta több tucat pedagógus és családja pihen benne. Társadalmi munkában épült, nagy lelkesedéssel. Azt bizonyára férjem sem gondolta, hogy halála után fél évszázaddal is működni fog a pedagógusüdülő, egyben jó szívvel emlékeznek majd rá mindazok, akik ismerhették.

A „pedagógus vér” azonban nem hagyta nyugodni,

Ki volt a legfiatalabb Buzás János? A pécsi egyetemen szerzett állam- és jogtudományi doktorátust. A „pedagógus vér” azonban nem hagyta nyugodni, Szegeden a pedagógusképesítést is megszerezte. Kecskeméten évekig dolgozott azon, hogy a már dolgozó felnőttek visszaülhessenek az iskolapadba. Iskolát alapított számukra, a tanulói létszám évről évre egyre nőtt. Hirtelen bekövetkezett halála után nagy űrt hagyott maga után. Egy jubileumi emlékkönyvben utódja, Benedek József igazgató így írt az „iskolateremtő” Buzás Jánosról: „Az emberképző iskola híve volt, ezért élt, ezt az ideát tekintette a legfontosabbnak. Egyenes ember, aki tud tenni másokért, aki áldozatot tud hozni azért, hogy jobb legyen a rábízottaknak. Önzetlensége lenyűgözte azokat, akik közelébe kerülhettek, akiket tanított, akik becsülték.”