A közösségi főiskola a jövő útja

A tudós 2012-ig a Kecskeméti Főiskola stratégiai rektorhelyettese volt, ahol feladatai közé tartozott a járműmérnök-képzés akkreditációjának megszervezése, az új Járműtechnológiai Tanszék felépítése, valamint a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karával közösen egységesített tananyagfejlesztés végrehajtása valamint a duális mérnökképzés létrehozása.

– Önről azt tartják, hogy nagy fordulatszámon dolgozik. Fiatalon lett tanszékvezető, alig múlt 40, amikor az MTA levelező tagjává választotta. Mit csinál most az egyetemi kutatásaiban és a Knorr- Bremsénél?
– Az elmúlt két évtized azzal telt, hogy irányított járműrendszerekkel foglalkoztunk. Most a korábbi jáműdinamikai irány mellett, az alternatív hajtásrendszerek, valamint az üzemanyag fogyasztás csökkentését elősegítő megoldások felé nyitottunk. Több más mellett az elektromos hajtású járművek kutatási kérdéseivel foglalkozunk. Ez a jövő útja.

– Felsőoktatás?
– Nem régen egy autóipai képzéssel foglalkozó felsőoktatási intézményeket összefogó konzorcium alakult. Tavaly együttműködési megállapodás született a győri, a veszprémi, a fővárosi BME az Óbudai Egyetem a Miskolci Egyetem és a Kecskeméti Főiskola, és a Szegedi Egyetemek között. A kutatási és oktatási feladatok mellett ezt az ágazati összefogást vezetem, amely több irányban ágazik el, és a konzorcium több kutatási együttműködést is kezdett, több elnyert TÁMOP program is segíti a kutatási területek anyagi hátterének kialakítását.

–  Professzor úr neve a Kecskeméti Főiskolán, mint rektori tanácsadó szerepelt rektori hivatalban, néhány hete hátat fordított a műszaki karnak. Miért tette?
– Rektori tanácsadóként dolgoztam Danyi József rektor úr mellett, és mivel a főiskola rektorválasztása sikeresen lezárult, ezért úgy gondoltam, hogy rektor úrnak már nincs szüksége tanácsadóra. A leendő új rektort nem akartam kész tények elé állítani. Ha a következő vezető igényli a támogatásomat, akkor erről természetesen kész vagyok egyeztetni, az elmúlt időben nagyon sok munkát fektettem a Kecskeméti Főiskolába, és megkedveltem mind a várost, mind az itt élő embereket így amennyiben lehetőségem lesz, továbbra is szívesen részt veszek az intézmény fejlődésének elősegítésében.

– A főiskola átalakulóban, ön hogyan látja az intézmény jövőjét?
– Ahogy ismert, a Daimler cég 2008-ban jelentette be, hogy Kecskemétre telepíti a termelés egy részét. Ekkor érkezett egy kérés, hogy segíteni kellene járműipari diszciplína felépítésében. Találkozót kértem a Magyar Tudományos Akadémia elnökétől Pálinkás József professzortól s a munka elindításáról beszélgettünk. Az elnök azt mondta, hogy ne tudományegyetemet hozzunk létre, hanem egy olyan közösségi főiskolát, amely a helyi cégek igényeit szolgálja ki. Ennek ellenére a stratégiai tervek között szerepel az is, hogy egyszer az intézmény akár egyetemmé is átalakulhat. A főiskola azért kap támogatást az önkormányzattól és a cégektől, mert ennek a közösségnek az igényét – a Kaliforniában régóta bevált modellnek megfelelően – kívánja az intézmény kielégíteni. A duális képzés az egyik jó példája ennek: a hallgatók oktatásába a cégek is bekapcsolódnak, így a képzésben az ipar közel akkora súllyal vesz részt, mint a főiskola. A tervek között szerepel a logisztikai mérnökképzés felépítése és akkreditálása is, amelyben a szállítmányozás mellett a vállalaton belüli anyagáramlási folyamat irányítása fokozott hangsúllyal jelenik meg. A Kecskeméti Főiskola jelentősége tehát felértékelődik, a műszaki kar ugyanis egy járműipari képzési-, kutatási központtá alakul át. Az intézményben létrehozott duális képzés a maga területén unikálisnak nevezhető. A kar gyakorlati szakismeretekkel rendelkező mérnököket biztosít a végzés után a cégeknek, amelyek azonnal a „ mély vízbe dobhatják” az új munkatársat.    

– Azt mondják, hogy az autóipar az 50-60-as évek húzó iparága volt, a 90-es évektől az informatika a kommunikációs technika a vezető ágazat. Nem kell attól tartani, hogy a világ vezető országaiból kitelepített autóipar a múltat konzerválja nálunk?
– Nem. Ma egy korszerű autóban szinte alig van olyan alkatrész, amely működését az informatika ne befolyásolná. Az alapkutatások gyorsan megjelenek az űrtechnológiában, utána a repülés a következő szint, ezeken a területeken a sajátosságaik miatt azonban az új technológiák csak speciális feltételek mellett kerülnek kipróbálásra. A járműiparban bevezetett magas szintű technológia nagy számban értékesíthető, s ott rentábilis. Egyébként korábban bejárta a világot egy vicc: állítólag Bill Gates azt mondta az autóipari cégek vezetőinek, miszerint ha oly gyorsan fejlődne az autóipar, mint amilyen sebességgel a számítástechnika, akkor rég nem ott tartanának, ahol ma. A válasz talán Detroitból érkezett: ha a járműipar az említett fejlődési pályát követné, akkor az autó ütközésének pillanatában a légzsákot vezérlő biztonsági rendszer megkérdezné a sofőrtől: kinyissam? Ha igen, akkor klikkeljen a yes-re. Ennyit a vita vicces oldaláról. A járműipar talán a legnagyobb felhasználója az informatikának, húzóágazat.

– Hogyan látja egy akadémikus, aki gyakorló kutató, és a BME tanszékvezetője a Kecskeméti Főiskola egészét?
– A Corvinus Egyetem mellett a Kecskeméti Főiskola GAMF Kara volt képes növelni az első helyen jelentkezők számát, ez szerintem mindent elmond és nagyon bíztató.

– Talán a Mercedes miatt?
– Győrben ott az AUDI, s ott még is csökkent a jelentkezők létszáma. Úgy gondolom, hogy amikor a főiskola oktatói és a diákjai elmentek a középiskolákba, jó beiskolázási munkát végeztek. A két másik kar szerepének a pozícionálásánál is figyelembe kell venni a közösségi főiskola koncepcióját. Mi egy jelentős mezőgazdasági ország vagyunk, azaz mezőgazdászokra szükség van. A Kertészeti Főiskolai Karnak lehet, hogy a jelenlegi ismeretek mellett nagyobb arányban kellene oktatni a gépiparhoz kapcsolódó technológiai ismereteket. Mind a három rektor jelölt anyagában stratégiai szerep jutott a kertészeti kar fejlesztésének, erre piaci igény is van. A Tanítóképző Kar esetében más a helyzet, mivel viszonylag sok hasonló intézetben képeznek pedagógusokat az országban és  gyermekszületések száma csökken. Ezt a kart is pozícionálni kell és lehet is, olyan területek meghatározásával, ami unikális és egyértelműen a kecskeméti gazdasági és szociális környezethez köthető. Amikor stratégiai rektorhelyettes voltam, Steklács János dékán úrral a főiskola stratégia kidolgozása során külön fejezeteket szenteltünk ennek, egy sor ötlet került kidolgozásra és részben már megvalósításra is. Úgy gondolom mindhárom karnak van jövője az átalakulóban lévő hazai felsőoktatásban – mondta Dr. Palkovics László akadémikus.    

 [caption id="" align="aligncenter" width="334"] Prof. Palkovics László - a főiskola mindhárom karának van jövője az átalakuló felsőoktatási rendszerben
[/caption]

• 1989-ben diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán

• 1993–94 A Canadian Research Council Gépjárműtechnológiai Központjának kutatója volt. Majd 1994-ben az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete (SZTAKI) tudományos munkatársa.

• 1994-től a BME Közlekedésmérnöki Kar Gépjárművek Tanszékén tanszékvezető 2002-ig

• 2000-től egyetemi tanár.

• 1995-től a Knorr-Bremse német fékrendszereket gyártó cég hazai leányvállalatának kutatás-fejlesztési intézetének elektronikus rendszerekkel foglalkozó fejlesztési igazgatója.

• 2001-ben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke

• 2007-től az MTA levelező tagja

• 2010 szeptember 1-től a Kecskeméti Főiskola stratégiai rektorhelyettese 2012-ig

• 2013 május Az MTA rendes tagja

• 2013 június 1-től a Knorr-Bremse Járműtechnológia és platform fejlesztés organizáció vezetője Prof. Palkovics László - a főiskola mindhárom karának van jövője az átalakuló felsőoktatási rendszerben -->