BAON

A becslések szerint országosan legalább 200 ezer hektár termőföld áll víz alatt. Az időjárás eddig mintegy 10-20 milliárd forintos kárt okozhatott a gabonatermesztőknek, mert előreláthatóan több millió tonna a termés veszteség. De még korántsem látni a végeredményt – foglalta össze a sajtónak a csapadékos időjárás hatását Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége titkára csütörtökön. A Duna–Tisza közén foltszerűen pusztít a víz, de a vízfolyások közelében, így a Tisza mentén a tavaszi vetésre szánt területek 30-40 százalékán eleve vetni sem tudtak, vagy ami még rosszabb, a víz kimosta a földből a magot és a palántát is. Sok gazdaság hetek óta vesztegel, az alkalmazottak munkaidejének, bérének csökkentésére kényszerülnek.

A Felső-Kiskunságban a szántók körülbelül 20 százaléka áll víz alatt.
– Jelenleg is tart a károk megbecsülése, de azt már első látásra is mondhatjuk, hogy a kalászosoknál legalább 20-30 százalékos a veszteségünk. De ennél jóval nagyobb lehet a kár, nincs ugyanis a talajban levegő a gyökereknek, intenzíven támadnak a kórokozók, elsősorban a fuzárium, de megjelent a vetésfehérítő is, ami pedig normálisnak mondható időjárásban korábban károsítja a kalászosokban. Növényvédelem gyakorlatilag nincs, az erősen felázott szántókra nem lehet rámenni gépekkel. Ha mától nem hullna egy csepp eső sem, akkor is legalább két hétbe telik, mire járhatóak lesznek a táblák – tájékoztatott Gáspár Ferenc a szabadszállási gazdakör elnöke.

A korai cseresznyét szétrepesztette a nedvesség, a meggyet virágzástól kezdve pusztítja az eső, annak jó felét leszüretelte.

– Kivétel nélkül minden gyümölcsfajt támadnak a gombabetegségek, a szakadatlan esőzések miatta kertészek sem tudnak permetezni.

  A kertészeti termények árát a világpiaci kínálat-kereslet határozza meg, azt nem befolyásolja a hazai terméskiesés.

– Dél-Pest megyében, Bács-Kiskun északi területein immár a fóliatakarású zöldségtermesztésben is tombol a vész. A párás levegővel a takarás alá bújt a phytophthora, helyenként a paradicsom ültetvények 50-80 százalékát betegítette meg – számolt be a kertészetek állapotáról Kósa Sándor a nagykőrösi Kert-Ész szövetkezet elnöke.

Mezőgazdasági szakemberek körében komolyan felvetődik arról a kérdés, hogy a bajba került gazdaságok túlélik-e a természeti katasztrófát. Támogatás, kárenyhítés nélkül sok gazdaság térdre kényszerülhet. Egyedüli vésztartalékuk a mezőgazdasági krízisalap, mert még a szövetkezésben termelő gazdaságoknak sincs saját tartalékuk. Az utóbbi években már annak is örültek, ha nullára jöttek ki a gazdálkodással. A legnagyobb bajban azok a termelők kerültek most, amelyeknek banki adósságszolgálatot is teljesíteniük kell. Zöldség és gyümölcsfélék árának jelentős emelkedését jósolják a fogyasztói piacokon. Kósa Sándor szerint a drágulás korántsem biztos. A kertészeti termények árát a világpiaci kínálat-kereslet határozza meg, azt nem befolyásolja a hazai terméskiesés. Ha nőnek is az árak semmi esetre sem olyan mértékben, hogy az kompenzálná az ágazat hatalmas veszteségeit.