BAON

Rengeteg pályázati kiírás jelenik meg idehaza, de a vállalkozók mégsem érzik azt, hogy aranyeső hullana az ölükbe. Ezen nem is lehet csodálkozni, sokan bizony labdába sem tudnak rúgni. Egyrészt nincs annyi tőkéjük, amivel az önrészt biztosíthatnák. Másrészt nincs olyan – legalább – középtávú stratégiájuk, amik megvalósításához igényelnék az uniós forrásokat.

Dr. Göndöcs István a Petőfi Népe Üzleti Klubjának egyik vendégelőadója pont arra hívta fel a figyelmet, hogy sok vállalkozásnál hiányzik a stratégiai szemléletű komplex gondolkodás. A pécsi székhelyű Eco-Cortex Tanácsadó Iroda ügyvezetője azt hangsúlyozta, hogy minden vállalkozásnak egy jól felépített legalább középtávú tervvel kell rendelkeznie. Ha egy cégvezetés felmérte, hogy a terméke, szolgáltatása milyen igényeket szolgál ki, középtávon milyen irányban szeretne fejleszteni, akkor fogalmat alkotott arról is, milyen támogatásokat érdemes megpályáznia.

– Ha nincs stratégiánk, akkor pályázni olyan, mintha vaktában lövöldöznénk – mondta az előadó. Persze a vaktyúk is talál szemet. Nem egyszer előfordult olyan eset, amikor valaki csak azért pályázott, mert úgy gondolta, könnyen hozzájuthat az uniós forrásokhoz. Amikor sikerült, a pénzt nem tudta megfelelően hasznosítani, a cége viszont nem fejlődött.
Nem így történt az elmúlt években Siklóson. A kis, mezőgazdasági város vezetése válaszút elé került. Milyen úton fejlődjön a település? Az idegenforgalom mellett voksoltak. A Mohács, Harkány Villány térségének központjában fekvő Siklós gyönyörű középkori várát két projekt segítségével felújítják. Szintén támogatással kialakítottak egy mediterrán piacot, felújították a csatornarendszert, értékesítették a laktanyát, szállodaépítés kezdődött. Azaz a vállalkozók fantáziát látnak a korábban álmos kisvárosban. Igaz ezt, megelőzte egy olyan komplex középtávú fejlesztési projekt kidolgozása, amihez sikerült megtalálni a megfelelő pályázatokat, tette hozzá dr. Göndöcs István.

Nagyon sok pályázat sikeres elbírálása után azonban kiderül, hogy közbeszerzést kell kiírnia az adott cégnek. Ez nem mindenkinek tetszik, s nem egyszer megtörtént, hogy a pályázó visszamondta a projektet. Úgy vélte, hogy a nyilvánosságot kizárva kisebb költséggel tudja megvalósítani az ötleteit.

  A legnagyobb pazarlók nem mi vagyunk, hanem az amerikaiak – mondta Belasics Edit

Hogy mi az olcsó, vagy mi a drága az nem csak anyagi, de szemléletbeli  kérdés is lehet. Erről már Belasics Edit, az Emberi oldal Kft. ügyvezető igazgatónője beszélt. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a környezetünk megóvása érdekében, aki csak teheti úgynevezett környezetbarát termékeket vásároljon. Példaként elmondta, hogy tavalyelőtt 52 ezer tonna fénymásoló papírt használtunk fel. Ennek előállítására 100 millió kilogramm fát, 1,7 milliárd liter vizet, 340 millió kWh energiát használtunk el. Miközben 10 millió kg széndioxidot eresztettünk ki a légkörbe. A pazarlás, a szennyezés kézzelfogható.

De a legnagyobb pazarlók nem mi vagyunk, hanem az amerikaiak. Ha mindenki úgy élne a bolygónkon, ahogy azt az USA-ban teszik, akkor – az úgynevezett ökológiai lábnyom számítás szerint – bizony hat Föld volna elég ahhoz, hogy az igényeket ki lehessen elégíteni. Mi magyarok sem vagyunk éppen szerények a mi esetünkben 2,5 golyóbisra lenne szükség.
A bolygónk eltartó képessége véges. A vállalkozásoknak ezért tudatosan környezetkímélő termékeket rendelniük, mert így unokáink számára megóvhatjuk a természetet, mondta Belasics Edit.